Dérré dermedt a hajnali harmat,
Kóbor szellők avart kavarnak.
Kincsét az ősznek mind elorozzák:
Lopják a fák dús aranyát, bronzát.
Hallgat az erdő, talán örökre.
Rejtőzik némán nehéz ködökbe.
Zizzenő kórón halott virágok...
Kóbor szellők avart kavarnak.
Kincsét az ősznek mind elorozzák:
Lopják a fák dús aranyát, bronzát.
Hallgat az erdő, talán örökre.
Rejtőzik némán nehéz ködökbe.
Zizzenő kórón halott virágok...
Károg a holló, nagy havat károg.
Hozzászólások
Szeretettel: István
Remek ritmus, hangzás, csodálatos képek. Engem ez a versed emlékeztet Gabiga: Őszidőben c. szépségére.
Gratulálok hozzá + pacsi! :))
Puszi!
valahogy mégis játékos :)
Köszönöm nektek.
Ölelés.