Tavasz ölel bennünket lágyan
a csipkemintás fák alatt,
s bár nemet mondtunk egyben s-másban,
kezem kezedben maradt.
Pillangók bölcsőjét ringató szélanya
virágok szirmával hinti be a tájat,
tücsök cirpel, s körben zeng az élet dala,
a halálunk pedig néhány évet várhat.
Nem illik, most tudom temetőt idézni,
hol elporlad a test, s eltompul a szó,
odébb fordulok hát fák csipkéit nézni,
merre üdébb a rét s elolvadt a hó,
és amikor egyszer elszakad az élet,
s tél topog az ősz nyomán, fogd kezem,
hogy úgy ragyogjak, mint egykor a nász után.
Hozzászólások
Kedves Irénke!
Megtisztelőnek érzem, hogy ennyien reagáltok erre a versemre.
Nagyon örülök a véleményednek!
Szeretettel, Erika
Drága Barátném!
Köszönöm elismerő szavaidat.
Egyben viszont (sajnos) tévedsz : nem érkeztem meg,csak pihenőket tartok az utamon, a meredek lépcsőfokok között néha megpihenve. :))) Nyugtalan szívem sosem fog megpihenni, illetve...
Szeretettel ölellek, Erika
Szia kedves M. L!
Nagyon jól esnek szavaid, elteszem őket rosszabb napokra. :))))
Rezdüléseim...ez tetszik. van egy ilyen című versem is. nem tettem fel még?
Pussz: V. L!
Örülök, hogy sikerült előcsalogatni ezzel a kis megbökéssel.
Az elefánt állandóan a táskámban van.
Ami egyszer megtörtént, annak nyoma marad, Krisztinom!
Ölellek, nagyon, de nagyon, Erika
Csatlakozom az előttem szólókhoz, Barátném!
Szép-szelíd, kicsit elégikus tavaszi őszöd békét, megnyugvást sugall. Úgy érzem "megérkeztél".
Ölellek, pusszantás
Barátnéd
Gratula + cuppacsi! M.L.
Kedves Míra!
Nagyon örülök, hogy tetszik, köszönöm, hogy elmondtad a véleményedet
női szemmel - empatikusan.
Ölellek érte, Erika
Gratulálok!
"...tenéked magyarázzam?"
Köszönöm.