Gondolatom – álmatag,
agyamban a part szakad,
bontja bánat-hullámverés,
tengerárnyi emlékezés.
Múlik elmém s életem,
napjaim mind jégverem.
színnel pislákoló kín,
nem izzik, mint olvadt vas,
hiába bűbáj tavasz.
Keserű só szájam íze –
száraz. Mindennapok dísze
a gorombaság, talmi szó –
mi kopjafámra jelet ró.
Gyors elmúlásba vivő út
az ihatatlan vizű kút,
posványában nincs tükörkép,
iszapba fúlt időmérték.
Ásni kéne tiszta kutat! –
remélve, hogy forrás fakad.
Tükre lenne vágyott álmom, –
jövőbe szórt bizományom.
2006. 10. 24.
Hozzászólások
Recuppróka :))
Nah, tavasz van, visszavonhatatlanul!
cuppacsi
(a nagy kútásó)
Mindenesetre - ezzel a lelombozó ténnyel szemben - vannak viszont kedvező jelek is. A kétségek persze még néha-néha kísértenek.
Köszönöm a figyelmed, üdv. + a pacsi: tokio :))