Néma álmod, az vagyok, ha kéred,
Vagyok fény, mely árnyékodra téved,
Pohár, melyet érint gyönyörű ajkad,
Múzsád, gondolataid közt sugallat.
Vagyok, aki vagyok, szél repíti lelkem,
Gyönyörű szívedbe titkon belelestem,
Láttam álmod, egy igaz, tiszta képet,
Sohasem láttam ilyen gyönyörű szépet.
Alkotói biográfia: Kormány Gábor
Első írásom ezerkilencszázkilencven márciusában jelent meg egy csepeli újságban Diakrónia panelkörnyezetben címmel. Amatőr irodalmi állampolgárként inkább a szabad vers felé húzott a szívem, igaz hosszú szünet után kettőezertíz környékén fogtam újra tollat a kezembe.
Azóta több antológiában is megjelentek verseim, ha szabad így fogalmaznom a klasszikus magyar költészet áll szívemhez a legközelebb , s ha egy mondatban kellene érzéseimet összefoglalnom, csak ennyi lenne:
"A világ Isten-szőtte szőnyeg,
mi csak a visszáját látjuk itt
és néha legszebb perceinkben
a színéből is valamit."
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Medvegúz és Mumóka 6. rész / Güzüék banánja
Czinege László publikálta: január 20, 2025, 16:49, Novella
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Interjú tabuk nélkül 7. / Online beszélgetés főszerkesztőnkkel, Czinege Lászlóval
Márkus Míra publikálta: május 11, 2019, 10:00, Online beszélgetés
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Témák címkék szerint
- szépírások (446)
- vers (266)
- versek (89)
- tokio170 (74)
- próza (73)
- novella (71)
- líra (70)
- olvasnivaló (41)
- szépirodalom (35)
- czinege lászló író (33)
Havi archívum
2025
- január (17)
2024
- december (19)
- november (9)
- október (7)
- szeptember (8)
- augusztus (5)
- július (4)
- június (8)
- május (10)
- április (10)
- március (5)
- február (8)
- január (1)
2023
- december (7)
- november (1)
- október (2)
- szeptember (3)
- július (2)
- június (4)
- május (2)
- április (5)
- március (6)
- február (8)
- január (8)
2022
- november (2)
- október (2)
- június (1)
- május (1)
- április (3)
- március (1)
2021
- december (1)
- november (2)
2020
- augusztus (1)
- június (2)
- április (2)
2019
- december (1)
- május (1)
- január (3)
2018
- december (1)
- november (6)
- október (1)
2017
- június (1)
- április (1)
2016
- december (2)
- szeptember (1)
- április (3)
- január (3)
2015
- december (5)
- szeptember (1)
- augusztus (1)
- május (10)
2014
- október (1)
- szeptember (1)
- augusztus (6)
- július (1)
- június (6)
- május (7)
- április (6)
- március (13)
- február (13)
- január (7)
2013
- december (6)
- november (7)
- október (15)
- szeptember (7)
- augusztus (9)
- július (4)
- június (5)
- május (6)
- április (12)
- március (19)
- február (3)
- január (9)
2012
- december (15)
- november (10)
- október (14)
- szeptember (24)
- augusztus (17)
- július (8)
- június (10)
- május (18)
- április (30)
- március (24)
- február (27)
- január (27)
2011
- december (22)
- november (41)
- október (23)
- szeptember (41)
- augusztus (30)
- július (41)
- június (20)
- május (16)
- április (12)
- március (14)
- február (25)
- január (41)
2010
- december (16)
- november (10)
- október (13)
- szeptember (32)
- augusztus (8)
- július (12)
- június (13)
- május (17)
- április (31)
- március (22)
- február (26)
- január (48)
2009
- december (36)
- november (55)
- október (43)
- szeptember (21)
Hozzászólások
Megragadó, tüneményes sorok. Az igaz érzések makulátlan megnyilvánulásai.
Fogadd elismerésem!
Köszönöm Margit!
Milyen jó, hogy Isten így szeret minket. És hogy ezt a képességet nekünk is megadta.
Szeretettel: Kata
Köszönöm Kata, de jó, hogy itt vagy, már rég hallottam felőled...
A szerelem egyfajta megváltott állapot, ezért nem fér bele az ember a bőrébe, ezért akar egyszerre mindene lenni a másiknak, és ezért nem könnyű leírni sem, de itt remekül sikerült visszaadni az érzést.
Szokták mondani hogy a szerelem vak, én inkább úgy fogalmaznék hogy aki vakon tudja követni a párját az valóban szeret.
Lendületes, bevállalós vers. Igazán eszményi, ahogy a lírikus költői én mindent megtesz az igaz, tiszta szépségért.
Ötös pacsi + gratula!
A szavak sokszor csak akadádályok, beskatulyázzák érzelmeinket. Amit le kell írni, az nem adja vissza pontosan azt ahogyan érzünk, de sokszor mégis megpróbáljuk, ez olyan feladat, mint mikor a láthatatlant láthatóvá kell hogy tegyük, igaz ez egy, két nagy költőnknek már sikerült, gondolok itt Juhász Gyulára vagy Radnóti Miklósra, az ő gyönyörű szerelmes versei szinte egy másik dimenzióba repítik az olvasót!
Köszönöm az olvasást a pacsit + a gratulációt!