a nappal mérges füstködét 
  szűri az éj derengő szövetén 
sárgán imbolyognak mint van gogh
hamis napraforgói* a recézett levegőben
por ül rá a sötétre és földre nyomja 
  a benne éledő koldus világosságot 
felnéz megrázza szikrázó üstökét
apró izzó tűhegyek pattannak szerteszét
utánuk lopódzik csúszkálva az éjjel lehullt 
  szárnyporán fázósan vacogva borzongva és dadogva 
  a részeg álmából riadt gyámoltalan gondolat
 
 
 
 
  
 
 
 *Egy olasz művészeti magazin állítása szerint Vincent Van Gogh Napraforgók című festménye, melyet évekkel ezelőtt 25 millió fontért vásárolt meg egy japán vállalat, másolat. Ráadásul nem is közönséges darab, hiszen a másolat készítője nem más, mint a festő közeli barátja, Paul Gauguin.
Hozzászólások
Ezt a darabot megírtam emlékeztetőül azokra az időkre gondolva még akkoriban, amikor nem is volt olyan távoli az ilyetén érzésvilág. Pontosabban: 2008-04-06-án.
Recuppróka :))
Földim, te sem vagy egy kispályás, :) remekbeszabott festményt varázsoltál ide a szavakkal, érezhető, látható a "hajnali részegség".
Cuppacsi! :)