Úgy szeretnék végre egy átváltozást,
és esztelen érezni téged,
szagokat szívni magmnak rólad,
élnék csak néked, csak te belőled.
Melletted feküdni éjet,
levegőm ajkadról inni,
szemeddel látni a jövőt,
csak lenni, csak lenni,
s álmodást válladon keresni.
Aztán beoltanálak egy bolond injekcióval,
tartanád kezem, hogy magamat
pontosan vénádba szúrjam.
Keringenék, mint vérköröd,
körbejárnám minden eredet,
tetőtől talpig éreznéd akkor,
mennyire kellek, mennyire szeretlek
Hozzászólások
Kedves Ada!
A szerelem egyik alappillére a kölcsönös odaadás.
Köszönöm kedves ittjártadat.
Ölellek szeretettel: Éva
Drága Lótusz, hogy neked milyen éles szemed van!
Köszönöm.
Ölellek: szaffy
Kedves Éva! Ez gyönyörű! Nagyon tetszik a stílus, és az, hogy a szerelmet függőségként írod (éled) meg.
Az egyik kedvencem itt.
Üdvözlettel,
Ada
Ha függőséggé alakul, hát legyen. Ártani nem árt, a jót bizony könnyű megszokni:)
Köszönöm László!
Nem okozhat ez a "beavatkozás" függőséget?
Kedves Éva!
Önfeláldozó metamorfózis, szép szerelmes, egyedi megnyilvánulás. tetszik!
Szeretettel, Erika