ALKOTÓ

Fogd a kezem, Uram

Fogd a kezem, Uram
  1. Oly nehéz lett az életem
    belefáradtam a mába.
    Téged kereslek Istenem,
    ne hagyj egyedül, mert fájna.

    Ne hagyd szétfolyni életem,
    ahogy víz csepeg, s mint pára.
    Szólíts, mert ha nem, szétesem,
    szívem tisztítsd meg imára.

    Maradj itt, fogd a kezemet,
    hogyha elfogyna minden szóm.
    Benned lelek menedéket,
    te vagy Uram, vigasztalóm.

    Taníts meg hinni, remélni,
    mikor elfogy minden erőm.
    Kérlek ne hagyj itt kihűlni,
    legyél a napom, s levegőm.

    Tudom, hogy végleg elmegyek
    teher lett nyomorúságom.
    Emeld fel Uram lelkemet,
    én hozzád, a mennybe vágyom!
Értékelések száma: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –
ALKOTÓ

Kormány Gábor vagyok, számomra az írás folytonos keresés, egyfajta kapaszkodó egy olyan világban, amely sokszor kusza és nehezen érthető. Célom, hogy az olvasó ne csak sorokat lásson, hanem egy tükröt, amelyben ráismerhet saját magára is. Verseimben a hétköznapi pillanatok mögé nézek: egy nyári nap csendjébe, egy emlék tükrébe, egy érzés kimondhatatlanságába, ahol a hit, szeretet a természet és az emberi sorsok kapnak hangot, mert hiszem, hogy a vers a lélek legtisztább tolmácsa.

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás a 4 Dimenzió Online-hoz.

Témák címkék szerint

Havi archívum