hirtelen lett ősz –
tegnap még langymeleg fényben fürödtek a tarka fák,
bókoltak: tiéd még az ifjúság,
azt súgták: nem csak álmodtalak,
s nem sodor el többé semmilyen áradat.
hirtelen lett ősz –
most hűvös szél cserzi ajkamat,
a lombtalan ágakon búsongó dalra kap,
szomorú hervadás fosztja fák levelét,
sóhajos esővel siratja őket az ég.
hirtelen lett ősz –
de hiába károgó varjúhad,
igazat súgtak a tarka fák –
veled már mindörökre együtt
őrizzük az ősz aranyát.
Alkotói biográfia: Poroszlay Gabriella
Kamaszkori próbálkozásaim után, az új évezred elején engedtem szabadjára versíró késztetésemet. Több irodalmi portálon is megfordultam, több antológiában és egyéb kiadványokban jelentek meg műveim. Nem mondanám azonban magamról, hogy költővé formálódtam. Maradtam az, aki voltam: építész, belsőépítész, enteriőrtervező, újabban pedig nyugdíjas pepecselő, kertszépítő. A fotózás és rejtvényfejtés mellett szívesen olvasgatok. Remélem, hogy a vállalkozói terhek alól felszabadultan, előbb-utóbb a verselés ízére is újra ráérzek!
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Interjú tabuk nélkül 7. – Online beszélgetés főszerkesztőnkkel, Czinege László dányi vállalkozóval
Márkus Míra publikálta: május 11, 2019, 10:00, Online beszélgetés
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Témák címkék szerint
- szépírások (446)
- vers (244)
- tokio170 (73)
- próza (73)
- versek (66)
- novella (66)
- líra (61)
- olvasnivaló (37)
- szépirodalom (32)
- czinege lászló író (30)
Havi archívum
2024
- november (9)
- október (7)
- szeptember (8)
- augusztus (5)
- július (5)
- június (8)
- május (10)
- április (10)
- március (5)
- február (8)
- január (1)
2023
- december (7)
- november (1)
- október (2)
- szeptember (3)
- július (2)
- június (4)
- május (2)
- április (5)
- március (6)
- február (8)
- január (8)
2022
- november (2)
- október (2)
- június (1)
- május (1)
- április (3)
- március (1)
2021
- december (1)
- november (2)
2020
- augusztus (1)
- június (2)
- április (2)
2019
- december (1)
- május (1)
- január (3)
2018
- december (1)
- november (6)
- október (1)
2017
- június (1)
- április (1)
2016
- december (2)
- szeptember (1)
- április (3)
- január (3)
2015
- december (5)
- szeptember (1)
- augusztus (1)
- május (10)
2014
- október (1)
- szeptember (1)
- augusztus (6)
- július (1)
- június (6)
- május (7)
- április (6)
- március (13)
- február (13)
- január (7)
2013
- december (6)
- november (7)
- október (15)
- szeptember (7)
- augusztus (9)
- július (4)
- június (5)
- május (6)
- április (12)
- március (19)
- február (3)
- január (9)
2012
- december (15)
- november (10)
- október (14)
- szeptember (24)
- augusztus (17)
- július (8)
- június (10)
- május (18)
- április (30)
- március (24)
- február (27)
- január (27)
2011
- december (22)
- november (41)
- október (23)
- szeptember (41)
- augusztus (30)
- július (41)
- június (20)
- május (16)
- április (12)
- március (14)
- február (25)
- január (41)
2010
- december (16)
- november (10)
- október (13)
- szeptember (32)
- augusztus (8)
- július (12)
- június (13)
- május (17)
- április (31)
- március (22)
- február (26)
- január (48)
2009
- december (36)
- november (55)
- október (43)
- szeptember (21)
Hozzászólások
Reménykedjünk...tudod az hal meg utoljára - egyszerű, túl kell élni (ma úgyis erről szól minden, a túlélésről) - aztán lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér :)
recuppa :)
Egyszer csak felnő az ember hirtelen, egyszer csak megnősül/férjhez megy hirtelen. Aztán hirtelen jönnek a gyerekek...
Csak a nyugdíj jön nagyon lassan annak, aki egyáltalán megéli, mert ugye nálunk az átlagéletkor még valahol az új nyugdíjkorhatár környékén mozog.
Reménykedjünk, hogy megérjük, lesz "aranykorunk"!
Grat a melankóliádhoz + cuppacsi! :))