SZÉPIRODALOM ROVAT

Kortárs magyar irodalom online – Versek, novellák és prózák egy helyen.

Üdvözlünk a 4 Dimenzió Online független irodalmi portálon! Oldalunkon több ezer válogatott, kortárs alkotást olvashatsz teljesen ingyen, regisztráció nélkül is. Fedezd fel szerzőink legfrissebb verseit, elgondolkodtató novelláit, humoros, ironikus írásait és publicisztikáit, vagy hallgass bele különleges hangosverseinkbe és verses videóinkba!

Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz: regisztráció után önállóan publikálhatod saját műveidet, és szakmai visszajelzéseket kaphatsz más szerzőktől.

Örülünk a beküldésekhez írott kommentednek, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.

A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK

ALKOTÓ

Legalább öleljen meg!

10843588879?profile=original

Rohantam. Mindig rohanok.

Velem nem lehet sétálni, mert 3 percig bírom az andalgást, majd rákapcsolok, és onnantól kezdve csak lihegéssel tarkított csevegésre számíthat, aki hozzám szegődik.

 

Rohanásom a megszokott tempótól függetlenül is indokolt volt, mert nyúlfarnyi ebédidőmben kellett valamit elintéznem.

Már csaknem célba értem, amikor az Octogon egyik útkereszteződésénél - élő akadályként - álldogáló fiatalemberre figyeltem fel. Kezében mappa, rajta – a dög meleg ellenére is – öltöny, nyakkendő.

Állt és várt. Naná, hogy engem!

Csak ötlépésnyire voltunk egymástól, amikor örömteli mosollyal nyugtázta, nem nézek félre, sőt, hátra sem, nem kerülöm el, sem Őt, sem tekintetét, vagyis, itt a kikérdezhető, ideális alany.

Már csak három lépés, most kell szólnom, döntöttem el gyorsan.

 

- Nagyon sietek, ne haragudjon! – mondom, hangomban szégyenkező mentegetőzéssel.

Ragyogó mosolya kicsit megfakul, leereszti a mappát, egy vonalba érünk.

- Akkor legalább öleljen meg! – mondja, inkább csak magának.

 

Nincs idő latolgatni, mit tegyek. Teszem, amit a szívem diktál. A lendület, ami vitt volna előre, megtorpan, és irányt vált. Karom átöleli, Ő önkéntelenül viszonozza, majd, mint a táncosok, fordulunk párat.

A következő fordulónál kiszállok és robogok tova.

Még hallom a fiút, amint az utca süket és vak tömegének boldogan ezt kiáltozza, többször is ismételgetve, úgy, hogy önmaga is elhiggye:

- Látták???? Megölelt!!!!

 

Az a fiú, akkor, ott, boldog volt. Kért, és kapott.

… Azóta is őrzöm azt a pillanatot. Azt az emléklenyomatot, amikor bátor voltam azt tenni, amit a szívem súgott.

Nem törődve, ki lát és ki nem, nem mérlegelve, mennyire lehet egy kívülállónak mulatságos két - generációnyi különbséggel - egymást ölelő ember - az életét most kezdő fiú, és a delelőn járó nő - önfeledt öröme a pesti utcán.

 

 

Megjegyzés: szépírások, egyperces novella

★
★
★
★
★
Értékelések száma: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás a 4 Dimenzió Online-hoz.

Hozzászólások

  • ALKOTÓ

    Ah! Belém látsz!:)))  Irulva-pirulva ismerem el kedves Laci, hogy igen!:)

    ... Szegény védtelen emberiség! Vagyis egyedei. Ki kellene írni rám, hogy "Vigyázz! Szó nélkül megölel!" :)))

    Köszönöm itt jártadat, és ezt a kedves, reggeli mosolyt, mit hoztál nekem!:))

     

  • FŐSZERKESZTŐ

    Szóval hirtelen ötlettől vezényelve potyáztál egyet?  Lenn a délibábos Oktogonon... :)
    Így kell ezt csinálni, no. Egészségetekre!

  • ALKOTÓ

    Köszönöm:)))

  • ALKOTÓ

    Szaffym..., drága Szaffy!:)))) Megérezted..., és nem először.

    Igen, ilyen csuda dolgok estek meg velem...:)) Szaffy..., olyan csodás érzés jót tenni. Mindig ott, és mindig annyit, ahol, és amennyit lehet. Olykor elég egy mosoly..., néha ölelni is "kell"!:)))

    Köszönöm, hogy jöttél, szóltál, olvastál! Ölellek szeretettel érte, Lótusz.:)

  • ALKOTÓ

    Drága Lótuszom, mik meg nem történnek veled? Fantasztikus. Szerintem neked van kisugárzásod, ide érzem.

    Megéreztem, hogy írtál azt is.

    Ölellek én is: szaffy

Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum