Dühödt, rikoltó szélben őrizem a sáncom,
felmutatva bátran, hogy még megvagyok,
sároznak, kennek, rút szennyel dobálnak,
részegen-vadul köpdösnek linkóci léhajok.
Nincsen védvonal, nincs tisztes szövetség,
néhány rozzant közvitéz motyogja senyén: