Ma éjjel újra vár híd,
ma éjjel újra vár!
Inog mint rég, – rettentőn ropog.
Nem viszem bőröndnyi emlékem –
gyermekkorom történéseit –,
elmém üres, gondolat sem kopog.
…csak markomban izzad egy kavics.
A vízen bolond szél mesél
(fején a jóslat – sipka):
Matuzsálem korodra megérted,
miért jársz még vissza.
Nem vádol senki már,
nem fog bizarr bilincs,
nem húz le nyák-mocsár,
nincsen elásott kincs.
Ma éjjel újra vár a híd,
ma éjjel újra vár!
Még ha nem is hív,
nem vádol senki már,
nem fog bizarr bilincs,
nem húz le nyák-mocsár.
Talán nincsen elásott kincs,
csak néhány imbolygó gyertyaláng,
s a sötétben tátongó, tömör, –
a sziget végében elfekvő,
halott bányagödör.
Hozzászólások
Naná, hogy vár!
Cuppacsi: L. M. :)
Pacsi: a szamuráj
Lehetne, nem?