ALKOTÓ

Rendszer



Vörös színnel villog a LED,
egy apró chip ereszt füstöt,
kidobod a szemetesbe,
pótalkatrészt szúrsz a NYÁKba,
és a rendszer újraindul.
A termelés gyönyörébe
zuhannak a röpke évek.
Majd egy nap egy ifjonc kopog
- kézfogás és hamis mosoly  -,
könnyek között, mégis önként
belemászol a kukába.


Megjegyzés: szépírások
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ

    Köszönöm szépen!

  • ALKOTÓ

    Erős, és ütős a versed kedves Péter... Átvitt értelemben főleg az. Számtalan ember sorsa ez ma. Kidobják, mert van újabb, jobb, fiatalabb. Ők pedig a kukában végzik, ahonnan - ha szerencsések, akkor - kiguberálja valaki, akinek még kell. Igaz ez konkrét családi, munkahelyi helyzetekre is, de igaz össztársadalmi szinten is.

    Keserű versedhez szeretettel gratulálok.

  • ALAPÍTÓ

    Most láttam. Így szedték ki a cuccot a szelektívből a garázssor mögött. Persze jobb, hogy ilyenkor csinálják, nem pedig éjjel csörögnek.

  • ALKOTÓ

    Húha... amit mondasz, az alapján lehetne egy képet készíteni szelektív kukákról:

     

    papír .... fém .... üveg .... ember

  • ALAPÍTÓ

    Dehogy mászunk... mi csak felborítjuk, és az alján kiszedjük az üvegeket + az alumíniumdobozokat. Szelektív ember a magyar. :)
    Igazán szomorú képet festesz. Nem igazán becsülik meg a tapasztalt munkaerőt sehol - ugye?

    Grat + pacsi!

Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum