SZÉPIRODALOM

ALKOTÓ

Stáció

Bartalovics Zoltán publikálta: január 21, 2023, 9:05, Líra



Vértelen világban hulló véred
a rózsák pirosát adják.
Életed már nem marokkal méred,
csak ahogy a boldogságot hagyják.

Menni szégyen, ha nincs hová menni,
ki jönne, el is felejtett.
Ki az, ki szeretne veled lenni,
hogy aztán magad előtt is felfedd?

Sovány érzelmek kolduló úton
a semmibe kapaszkodnak.
Mint amikor a zongorahúron
a dal, szerelmetlenségre oktat.

Ha múzsa vagy, érettebb virágom,
légy a hű, a sose álnok.
Látóhatáromon mind a három:
Atya, Fiú, s a Szentlélek-vádlott.

Mondtam, hogy véred hull tükrös égre,
s majd dallal megénekellek.
Tövig csonkolt karjaimban égve
ez a fojtó ölelés a legszebb.

Ha melegre vágysz hát fösvény módra,
üvegcsébe töltsed nyarad.
Én mezítelen lelkemmel szolga-
mód kortyollak mohón, amint fakad.

Kalmárságod nem hiábavaló,
hisz’ venni jöttem, nem lopni:
a Nap aranygyapjas ostya, fakó
felhőkbe csomagolt ócska holmi.

Csak szemed az, mit nem adsz semmiért,
amin te sírsz, az úgy marad.
S majd közösen sírunk tetteidért,
amint az utolsó időnk szalad.

Nem ért meg senki, tudom, és érzem: -
szirének közt igaz múzsa.
Így válik véled majd eggyé vérem,
ahogy keresztjét az ember húzza.

Döfködnek fönt, ellepnek a legyek,
ó, én lator, már vakulok.
Óriások most a havas hegyek
s én még mindig csak rólad hazudok.

prayer

Megtekintések: 41
Címkék stáció, látomás, múzsa
★
★
★
★
★
Szavazatok: 3
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –
Követés

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • TAG
    Horváth Mária január 28, 2023 3:48
    ★
    ★
    ★
    ★
    ★
    Olvastam már tőled ettől határozottabb verset. Itt annyit kertelsz, annyiféle stációt követsz, hogy végül elvesztettem a fonalat. Ebben a művedben van bőven rébusz. Nem is próbálok meg egyet sem kiemelni.
    • ALKOTÓ
      Bartalovics Zoltán > Horváth Mária január 28, 2023 10:32
      Kedves Marica!
      Ez a vers, egy párhuzam. Csak egy titokban szerethető nő, és a hit útkeresésének vegyülete. Pontosan ezért született a konklúzió is, mert valahogy mind a kettőt hazudom még magam előtt is, holott tudok mindegyikükről az életemben, hiszen folyton befolyásolják a jelenem.
      Köszönöm a figyelmed, és a véleményed!
      Jó egészséget!
      Zoli (prayer)
  • MODERÁTOR
    Márkus Míra január 23, 2023 2:05
    ★
    ★
    ★
    ★
    ★
    Hatalmas képeiddel átható érzéseket teszel szemléletessé. A végkifejlet viszont számomra nem boldogító. Valahogy elcsoffad, mint vázában a két hetes rózsa. :(
    • ALKOTÓ
      Bartalovics Zoltán > Márkus Míra január 28, 2023 10:27
      Talán nem könnyű ez a vers. Persze, számomra egyértelmű, de mint minden virág, ez is múlandó.
      Köszönöm, kedves Mira a figyelmed!
  • TAG
    Nagy Margit január 22, 2023 0:38
    Szerteágazó a versed, ahányszor olvasom, annyiféle útra vezet. Számomra mégis talán a következő sorok meghatározóak:
    ...amin te sírsz, az úgy marad.
    S majd közösen sírunk tetteidért,
    amint az utolsó időnk szalad.
    Nem mindennapi költemény, gratula.
    • ALKOTÓ
      Bartalovics Zoltán > Nagy Margit január 28, 2023 10:26
      Kedves Manyi!
      Ha egy sorra, egy mondatra, egy érzésre rád talált a versem, már megérte kitenni.
      Köszönöm!
  • ALAPÍTÓ
    Czinege László január 21, 2023 22:33
    ★
    ★
    ★
    ★
    ★
    Az élet állomásain látomásként követhetnek ugyanazok az érzések, vágyak. Ez megerősítés, hogy nem szabad feladni álmainkat, hiába magasodnak óriásként a havas hegyek.
    Örülök, hogy ismét olvashatok tőled itt, a 4 Dimenzióban. Gratula + ötös pacsi!
    • ALKOTÓ
      Bartalovics Zoltán > Czinege László január 28, 2023 10:25
      Kedves Laci!
      Köszönöm, hogy "ismét" itt lehetek! Igaz, a magam hanyagsága vetett ki, de talán több időm lehet, ha jobban megszervezetm a munkát és a lírát.
Ezt a választ törölték.

Utolsó tevékenység

Legnépszerűbb beküldések

Témák címkék szerint

Havi archívum