látomás (3)

ALKOTÓ

Stáció



Vértelen világban hulló véred
a rózsák pirosát adják.
Életed már nem marokkal méred,
csak ahogy a boldogságot hagyják.

Menni szégyen, ha nincs hová menni,
ki jönne, el is felejtett.
Ki az, ki szeretne veled lenni,
hogy aztán magad előtt is felfedd?

Olvass tovább…
SZERKESZTŐ

inferno


fénytelen éjjelen fekete eső hull
sötétlő aszfalton kerék csikordul
göröngyös úton imbolygó árnyak
karvaly karmokkal szemembe vájnak

csontkarú fák közt gyászos alakok
göcsörtös karjuk torkomon vasmarok
szurokszín égen nyomasztó fellegek
komor lepel
Olvass tovább…

Témák címkék szerint

Havi archívum