Vértelen világban hulló véred
a rózsák pirosát adják.
Életed már nem marokkal méred,
csak ahogy a boldogságot hagyják.
Menni szégyen, ha nincs hová menni,
ki jönne, el is felejtett.
Ki az, ki szeretne veled lenni,
hogy aztán magad előtt is felfedd?
Sovány érzelmek kolduló úton
a semmibe kapaszkodnak.
Mint amikor a zongorahúron
a dal, szerelmetlenségre oktat.
Ha múzsa vagy, érettebb virágom,
légy a hű, a sose álnok.
Látóhatáromon mind a három:
Atya, Fiú, s a Szentlélek-vádlott.
Mondtam, hogy véred hull tükrös égre,
s majd dallal megénekellek.
Tövig csonkolt karjaimban égve
ez a fojtó ölelés a legszebb.
Ha melegre vágysz hát fösvény módra,
üvegcsébe töltsed nyarad.
Én mezítelen lelkemmel szolga-
mód kortyollak mohón, amint fakad.
Kalmárságod nem hiábavaló,
hisz’ venni jöttem, nem lopni:
a Nap aranygyapjas ostya, fakó
felhőkbe csomagolt ócska holmi.
Csak szemed az, mit nem adsz semmiért,
amin te sírsz, az úgy marad.
S majd közösen sírunk tetteidért,
amint az utolsó időnk szalad.
Nem ért meg senki, tudom, és érzem: -
szirének közt igaz múzsa.
Így válik véled majd eggyé vérem,
ahogy keresztjét az ember húzza.
Döfködnek fönt, ellepnek a legyek,
ó, én lator, már vakulok.
Óriások most a havas hegyek
s én még mindig csak rólad hazudok.
prayer
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Interjú tabuk nélkül 7. / Online beszélgetés főszerkesztőnkkel, Czinege Lászlóval
Márkus Míra publikálta: május 11, 2019, 10:00, Online beszélgetés
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Témák címkék szerint
- szépírások (499)
- vers (304)
- versek (129)
- líra (99)
- novella (82)
- tokio170 (80)
- olvasnivaló (80)
- próza (74)
- szépirodalom (64)
- irodalom (35)
Havi archívum
2025
- október (11)
- szeptember (6)
- augusztus (3)
- július (2)
- június (3)
- május (30)
- április (10)
- március (13)
- február (8)
- január (18)
2024
- december (19)
- november (9)
- október (7)
- szeptember (8)
- augusztus (5)
- július (4)
- június (8)
- május (10)
- április (10)
- március (5)
- február (8)
- január (1)
2023
- december (7)
- november (1)
- október (2)
- szeptember (3)
- július (2)
- június (4)
- május (2)
- április (5)
- március (6)
- február (8)
- január (8)
2022
- november (2)
- október (2)
- június (1)
- május (1)
- április (3)
- március (1)
2021
- december (1)
- november (2)
2020
- augusztus (1)
- június (2)
- április (2)
2019
- december (1)
- május (1)
- január (3)
2018
- december (1)
- november (6)
- október (1)
2017
- június (1)
- április (1)
2016
- december (2)
- szeptember (1)
- április (3)
- január (3)
2015
- december (5)
- szeptember (1)
- augusztus (1)
- május (10)
2014
- október (1)
- szeptember (1)
- augusztus (6)
- július (1)
- június (6)
- május (7)
- április (6)
- március (13)
- február (13)
- január (7)
2013
- december (6)
- november (7)
- október (15)
- szeptember (7)
- augusztus (9)
- július (4)
- június (5)
- május (6)
- április (12)
- március (19)
- február (3)
- január (9)
2012
- december (15)
- november (10)
- október (14)
- szeptember (24)
- augusztus (17)
- július (8)
- június (10)
- május (18)
- április (30)
- március (24)
- február (27)
- január (27)
2011
- december (22)
- november (41)
- október (23)
- szeptember (41)
- augusztus (30)
- július (41)
- június (20)
- május (16)
- április (12)
- március (14)
- február (25)
- január (41)
2010
- december (16)
- november (10)
- október (13)
- szeptember (32)
- augusztus (8)
- július (12)
- június (13)
- május (17)
- április (31)
- március (22)
- február (26)
- január (48)
2009
- december (36)
- november (55)
- október (43)
- szeptember (21)
Hozzászólások
Ez a vers, egy párhuzam. Csak egy titokban szerethető nő, és a hit útkeresésének vegyülete. Pontosan ezért született a konklúzió is, mert valahogy mind a kettőt hazudom még magam előtt is, holott tudok mindegyikükről az életemben, hiszen folyton befolyásolják a jelenem.
Köszönöm a figyelmed, és a véleményed!
Jó egészséget!
Zoli (prayer)
Köszönöm, kedves Mira a figyelmed!
...amin te sírsz, az úgy marad.
S majd közösen sírunk tetteidért,
amint az utolsó időnk szalad.
Nem mindennapi költemény, gratula.
Ha egy sorra, egy mondatra, egy érzésre rád talált a versem, már megérte kitenni.
Köszönöm!
Örülök, hogy ismét olvashatok tőled itt, a 4 Dimenzióban. Gratula + ötös pacsi!
Köszönöm, hogy "ismét" itt lehetek! Igaz, a magam hanyagsága vetett ki, de talán több időm lehet, ha jobban megszervezetm a munkát és a lírát.