Pórusaimba ivódó lélegzeted,
még mindig bennem lüktet,
bármennyire duzzog is a szó.
Fonáktalan vagy,
a legbensőségesebb,
szerelemből adni tudó.
Közeledben leomlik az erkölcs,
a pillanat saját ujjába harap,
egy porladó eszméletlenben,
száj szájra boldogan tapad.
Hozzászólások
Gyönyörű versedhez szívből gratulálok!
Gábor.
Elbűvölően érzékletes szerelmes sorok. Igazán boldog lehet, akinek íródott.
Elismeréssel gratulálok!