Bűneim
szívemben megzörrennek,
mint lábam alatt a száraz falevelek...
Mivé lesz a lélek,
ha a szándék nem tiszta?
S a só ízét ki adja vissza...?
Mivel telik a szív, ha a száj széttép?
S ha a világosság is sötétség,
mit láthat benne az ember?
Csend van bennem.
Néma csend.
Millió kérdés üzen -
S a szelíd szeretet
szótlanul átölel…
Hozzászólások
Sok kérdést teszel fel, amire nem mindig van válasz. Hiába várjuk magunktól, esetleg mástól. Mégis olykor feltesz ilyen kérdéseket magának az ember, bár valahol tudja, hogy úgysincs rá válasz.
A szeretet viszont mindenre gyógyír. Ha szeretet van, minden van. A szeretet - az igazi - nem kér, nem mérlegel, nem válogat, csak van, feltétel nélkül.
elgondolkodtató a versed, gratulálok!
Pontosan így, kedves Gabriella! Tetszik, hogy milyen jól látod.
Köszönöm..
Szeretettel: Kata
Vörösmarty után szabadon kijelenthetjük: A tépelődés az élet megrontója. A szelíd szeretet azonban mindig felkarol, ha szótlan, ha fecsegő. Szerintem támaszkodj a záró soraidra, a mardosó kételyeket pedig feledd el!
Nyomasztó kérdéseket taglaló, mélyreható vers. Gratulálok!
Köszönöm, kedves Míra! Az igazi szeretet, ha jelen van, mint a levegő, amit beszív az ember, aztán kilélegez, akkor nincs semmi baj. Vagyis ha van baj, azt is másképp fogadja.
Szeretettel: Kata
Akármilyen mélyen is van az ember, "alant vannak örökkévaló karjai." (5Móz 33,27) Most ez jutott az eszembe.
Így van, kedves Géza! Köszönöm, hogy itt jártál!
Szeretettel: Kata