Este a csókák nagy csapatokban
Vijjogva szállnak a város fölött;
Fecskefészekbe veréb költözött:
Ősz van, s én várok volt tavaszokra.
Hólyagos zápor fut patakokban,
Megrészegülten issza a föld,
Százezer színnel harsog a zöld:
Nyár van, s én várok volt tavaszokra.
Dús, fehér fürtű illatát ontja
A domboldalon sok büszke akác,
Lomb között víg kamasz szél kacarász:
Tavasz van, s várok volt tavaszokra.
Volt tavaszoknak bódító íze,
Mámora nem tér már vissza soha.
Hull a hajamra, hull a szívemre
Hull, egyre hull a fehér zúzmara.
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Interjú tabuk nélkül 7. – Online beszélgetés főszerkesztőnkkel, Czinege László dányi vállalkozóval
Márkus Míra publikálta: május 11, 2019, 10:00, Online beszélgetés
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Témák címkék szerint
- szépírások (446)
- vers (242)
- tokio170 (73)
- próza (73)
- novella (65)
- versek (64)
- líra (59)
- olvasnivaló (37)
- szépirodalom (32)
- czinege lászló író (30)
Havi archívum
2024
- november (4)
- október (10)
- szeptember (8)
- augusztus (5)
- július (5)
- június (8)
- május (10)
- április (10)
- március (5)
- február (8)
- január (1)
2023
- december (7)
- november (1)
- október (2)
- szeptember (3)
- július (2)
- június (4)
- május (2)
- április (5)
- március (6)
- február (8)
- január (8)
2022
- november (2)
- október (2)
- június (1)
- május (1)
- április (3)
- március (1)
2021
- december (1)
- november (2)
2020
- augusztus (1)
- június (2)
- április (2)
2019
- december (1)
- május (1)
- január (3)
2018
- december (1)
- november (6)
- október (1)
2017
- június (1)
- április (1)
2016
- december (2)
- szeptember (1)
- április (3)
- január (3)
2015
- december (5)
- szeptember (1)
- augusztus (1)
- május (10)
2014
- október (1)
- szeptember (1)
- augusztus (6)
- július (1)
- június (6)
- május (7)
- április (6)
- március (13)
- február (13)
- január (7)
2013
- december (6)
- november (7)
- október (15)
- szeptember (7)
- augusztus (9)
- július (4)
- június (5)
- május (6)
- április (12)
- március (19)
- február (3)
- január (9)
2012
- december (15)
- november (10)
- október (14)
- szeptember (24)
- augusztus (17)
- július (8)
- június (10)
- május (18)
- április (30)
- március (24)
- február (27)
- január (27)
2011
- december (22)
- november (41)
- október (23)
- szeptember (41)
- augusztus (30)
- július (41)
- június (20)
- május (16)
- április (12)
- március (14)
- február (25)
- január (41)
2010
- december (16)
- november (10)
- október (13)
- szeptember (32)
- augusztus (8)
- július (12)
- június (13)
- május (17)
- április (31)
- március (22)
- február (26)
- január (48)
2009
- december (36)
- november (55)
- október (43)
- szeptember (21)
Hozzászólások
Szép, míves vers. Érdekes a rímképlete, az első három versszakban ölelkező, az utolsóban keresztrímes, mintegy ezzel is kicsit kiemelve az utolsóba torkolló mondanivalót. Érdekes az is - számomra -, hogy visszafelé haladsz az évszakokban ősz-nyár-tavasz - és a tél, a jelen.
Tetszett!
(jah - zúzmara ellen igen jó hajfestékek vannak :)) - no és a lényeg, hogy a szívedben, lelkedben nyár legyen - vagy tavasz :)) )
NeMo
Elnézést kérek, hogy beletévesztettem a versed címébe.
Éppen a tegnap gondolkoztam azon, hogy milyen találó címet adhatnék az őszi verseimnek, ha mint ciklust akarnám összeszedni, és az Őszülő őszidő ugrott be. :)
Számítottam rá, hogy 'rákattansz' erre a versre. Ma olvastam végig a feltett verseidet, és örömmel és csodálkozással láttam, hogy hasonló az érzés- és képvilágunk, főleg az ősszel kapcsolatosan.
Az Őszülő ősz fehér zuzmorás hangulatáról jutott eszembe ez a versem, és tettem fel,
Szép a versed, és emberléptékű az is, amit az évszakokkal mutatsz be ! :)
Szeretettel: István