OLVASNIVALÓ IRODALOM

ALKOTÓ

Tünemények

Karvaly publikálta: február 2, 2010, 14:00
Fák, virágok, bokrok,lihegő lombok sercegő bogarai a szürkületben.Égő, vérző égalja rám nevet,szája sarkában a megrekedt idő kacsint.Boldog napok, sétáim tavában a természet ritka fái,ősi éneket szavalnak, birtokos szerelmem körbeélvezem,körüllehelt szépséges vidékek, lelkemet remélik.Én odavetem nekik mindenem, hisz ők azok, kik éltetik.Libbenek minden virágra,szirmukon hempergek mint könnyűvérű nő,imám kitárom, rongy életem bezárom.A lehelet, mely reggeli harmat szitálását, bajuszán fogja,kicsavarja könnyeim, a szépség elgyengít.A féltés, hogy-e lét, égi fohászát, bárki korbácsával éli,s a szűzi valót, mocsokkal teríti.Nem, hisz a gyermek is felnő,kitekintő tágrányílt szemével, magába szív minden szent hőt.Megölelném a Földet, összegörnyednék,megcsókolnám a sarkot, hideg leheletét, igennek hallom.Az ének, mely tengerek moraja, Isten szavának mosolya,létünk piros pipacsait lengeti.A szirmok, lágy szellői, hallók lüktető szívéig ér,vér hangjai visszaverődnek, pontok pereméről.A hírnökök harsonái, új idők szavával érkezik.
Megtekintések: 22
★
★
★
★
★
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –
Követés

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Utolsó tevékenység

Legnépszerűbb beküldések

Témák címkék szerint

Havi archívum