ALKOTÓ

Túlhordott ölelés

10843572081?profile=original




A negyvenkettedik hét után,
túllépve kiszabott időn,
ultrahangon,
pozitív teszten,
házi praktikán,
eltervezett napon,
azon az oxigénhiányos,
fojtó éjszakán,
agyongyötörten,
fáradtan, lilán,
megszülettél végre,
hogy magad-veszélynek kitéve,
túlhordott fájdalmak,
fájások között,
örök újraélesztésre várva,
kizárva az egyetlen
visszautat,búvóhelyet
kutatva mellemen,

Te légy halandó,
túlhordott ölelésem.

Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Köszönöm a csendet, Barátném. Értem ám!
  • ALKOTÓ
    Azt hiszem nem az élettől félt, hanem áldozati bárány volt.
    Nem gyötröm magam, ha írok róla, megszabadulok egy csomó frusztrációtól. Köszönöm, L. M!
  • ALKOTÓ
    Drága Lénám!
    Köszönöm, dicséretet. A képet én választottam, és szerintem azt fejezi ki, amit szeretnék. Két egymást szerető ember...a halálban is átölelik egymást...
  • SZERKESZTŐ
    Egy baráti ölelés... a többi néma csend...
  • ALAPÍTÓ
    Félt az élettől, lehet azért vágyott a menedékre...
    Igen, aki halandó az még az élők között van... aki pedig már árny, az semmitől se tart.
    Gyötrő vers ez Erika, csak kínzod magad vele.
    Puszika + ölelés!
  • ALKOTÓ
    Erika, ez nagyon jo vers. Oleles neked. (A kepet te valasztotad? Mert azt nem ehhez a vershez gondolnam iluszstracionak.)
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum