SZÉPIRODALOM

Vannak barátságok...

2011-07-17 07:46:41
vasárnap

Ritkultak azok a nagy beszélgetések, amik az emberek életében meghatározóak lehetnek. Segítenek élni akár, tovább menni az úton. Szellemi kapcsolatok nélkül úgy szomjazik az ember, mint kiszáradt patak partján a növények.
Azután eljön az a barátod, akit hetek, hónapok óta vártál és minden előjön belőled, áradsz mert ami közben már elvesztette aktualitását az is elő tör belőled. Azután múlnak az órák, észre sem veszitek, hogy éjszakába hajlott az idő. Beszéltek, meséltek, mert jó vele, mert akarod, hogy maradjon még. Érzed, hogy maradna, de mennie kell. Sajnálod az idő múlását, tudod, hogy az sem végtelen. Megfognád a percet, hogy el ne repüljön, mint a kismadár, amit eddig melengettél tenyeredben. Azután mégis elengeded, mert mindenki szabadságra született, nem tarthatod magadnál a múló időt sem.
Amikor a kapuig kíséred, azt érzed, hogy kiszakadt belőled valami, magával vitte a kedves lényét, magával vitte a várakozásod perceit. Amikor bezárod a kaput, magadba zárod a látogatás minden gondolatiságát, a felívódott szavakat őrzöd tovább, és elkezded várni, amikor újra betoppan.

L. Burda Zsuzsanna