Újév közeleg, a régi már zavartan imbolyog,
kezében bábu – világos király, pityókásan,
torz képpel felzokog:
nyitásom anno fedje bölcs homály!
Újév közeleg, a régit szabó hamisan hadar,
hisz’ molyrágta posztóját rámérte –
dicséri, milyen jól mutat, pazar –,
hitvány tett, ámde neki megérte.
Újév közeleg, szeme kegyetlen, ítélethozó,
szájában szikár a szó, hallgatag,
nem ígéri, lesz újra dáridó,
nyomában csak keserűvíz fakad.
Újév közeleg, másik sorscsapás, akármerről jön,
nevében meddő, talmi csillogás –
ő is csak elvesz, semmit sem köszön –,
alkímikusként újabb Szent Tamás.
Újév érkezett, fején a meleg szőrkalap – deres,
ridegen mond szigorú „jó napot!”,
nézi a táblát, menekvést keres –
néhányat lép, míg ina nem vacog.
Újév pityereg, álmait szemfényvesztő lopta meg –
míg elődjével bután sakkozott –
beleborzong, tudata megremeg:
négy lépésben susztermattot kapott.
Újév elmúlt, kék sóhaj a tér, ajka megfagyott,
élő csend fülel – holt idő pereg.
Hozzászólások
Cuppacsi! :))
Gratulálok!
Kutyára dér? Inkább politikusra teherautó! :DDD
Köszi a véleményed! :))
Illusztráció gyanánt azért megteszi. Ha majd meg tudok fizetni saját grafikust, akkor talán minden klappol. Addig azonban csak Gyulának van akkora szerencséje, hogy minden művéhez talál ütős képet. Mindenesetre a "Játszma" címhez szerintem illik a kép, bár talán nem is igazán az a lényeg...
Mondjam azt: jön még kutyára dér? ...
Pacsi ! László !
István