OLVASNIVALÓ IRODALOM

Áprilisban

Czinege László publikálta: április 2, 2010, 13:30

zöld leplet dobtak rá a fák.
Hol van már a rideg tél?
Zord zajából kiestél,
mint kosárból a földieper,
mit piacról hazateper
édes nejed - egy életed -,
ki királyként bánik veled.
Lengeti a havi számlát,
pazar, link életed árát.
Nem okoz már az sem zavart,
ha nincsen inged, ami vasalt.
Megoldod, mert lépni akarsz
előre, nem gondolva jövőre,
mikor már a kosár üres,
s szemed fénye torz, üveges.
(Ha repedt márvány a ravatal
végül is, már az sem zavar.)
Elhalkulnak az éjszakák...
zöld leplet dobnak rá a fák.

2007-04-15

Megjegyzés: szépírások

Megtekintések: 63

elhalkulnak, lepel, áprilisban, éjszakák

★

Szavazatok: 0

Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Követés

Alkotói biográfia: Czinege László

ALAPÍTÓ

1973-ban jelentek meg első írásai a középiskolai újságban, ennek ellenére csak 2006-tól kezdett publikálni ismét tokio170 nicknéven az interneten. Az első időszakban csupán írásokat – verseket, novellákat, publicisztikákat – közölt, majd valamivel később megosztotta fotóit is. Alkotásaiban az emberi kapcsolatok, az érzelmek, illetve a csodálatos és megunhatatlan természet aprólékos bemutatása mellett, gyakran találkozhatunk a közéleti gondok, a társadalmi problémák megjelenítésével, ezen belül pedig a lelkiismeretesség alapkérdésével, illetve a becsületesség, a harácsolás, valamint az igaz és a hamis dolgok szembeállításával.
Mondandója néha (már a címében is) többértelmű, esetleg kellően humoros, ami segíthet a téma körüli gondolatok apró ereinek csermellyé szélesítésében.
Egy jellemző idézet tőle: "Az emlékezet táguló hézagait fantáziával tölti ki az ember. Amikor azonban már a fantázia is elfogy, megroggyant toronyként dől össze a múlt."

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

ALAPÍTÓ

Czinege László április 6, 2010 0:45

Ez az eredeti formátum kedves Földim. Úgy vélem én is, nem lett semmivel jobb egyik variáció sem, sőt talán egyre romlott.
Úgyhogy épp ezért citáltam így ide. Emlékeztet arra a napra, amikor még úgy tűnt, hogy semmi komoly, csak vergődöm, nyűglődöm... Aztán másnap - emlékszel -lecsapott a ketchup kommandó. :(
Köszönöm az értékest!
Recuppróka. :))
SZERKESZTŐ

Poroszlay Gabriella április 5, 2010 22:43

Földim, volt ennek egy eredeti változata - kicsit más - amit egyszer ezzel együtt tettél fel máshol. (némi igazítást azért most is eszközöltél rajta :) )
Nos, én akkor ott azt írtam, az eredeti jobban tetszett... most visszanéztem újra, és revideálnom kell az akkori álláspontomat: ez a jobb :)
Jól átérezhető, amit közölni akarsz, és nanáhogy tavasz, nanáhogy megszelidül, nanáhogy jövő!
Cuppacsi :)
ALAPÍTÓ

Czinege László április 2, 2010 21:51

Persze Erika zöld a lepel... csak hát néha gondolkodik az ember előre is; párhuzamot von. Itt a áprilisi lombok hangfogó szerepét vetem össze a halotti lepel alatti csenddel, és a néhány felnagyított hétköznapi nyűglődést az egyszer eljövendő "már minden mindegy" effektussal.
A lényeg azonban, amiből a gondolatsor kiindult: a téli kopárság harsány zajai után az áprilisi zöldületben meglágyuló, megszelídült hanghatások.
Köszönöm a rókit! Cuppacsi :))
ÖRÖKÖS TAG

Péter Erika április 2, 2010 17:18

Ez tényleg áprilisi vers, -L. M! Először mosolyogtam, aztán félrehúztam a szám, (sajnáltalak) majd pici reményt adtál... Mégiscsak zöld aza lepel és nem fekete!!!