Ez az oldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. A webhely böngészésének folytatásával elfogadja a Cookie -irányelveket.
Anyám, míg élt, sírt, nevetett,
apám, míg élt, tette dolgát,
és milyen szegény az élet,
ez is szolgált, az is szolgált.
Nekik is köszönöm: Élek,
és hogy vagyok, aki vagyok,
s hogy végleg elszenderülnek,
fáj, hogy egyedül maradok.
Beállok én is a sorba,
szolgálok, nevetek, sírok,
s hogy rajtam se essen csorba,
selejtes verset is írok.
Mindenkit nevel az élet,
jó és rossz közé szorulunk,
tanítanak szorgos évek,
jóból, rosszból is okulunk.
Első írásom ezerkilencszázkilencven márciusában jelent meg egy csepeli újságban Diakrónia panelkörnyezetben címmel. Amatőr irodalmi állampolgárként inkább a szabad vers felé húzott a szívem, igaz hosszú szünet után kettőezertíz környékén fogtam újra tollat a kezembe.
Azóta több antológiában is megjelentek verseim, ha szabad így fogalmaznom a klasszikus magyar költészet áll szívemhez a legközelebb , s ha egy mondatban kellene érzéseimet összefoglalnom, csak ennyi lenne:
"A világ Isten-szőtte szőnyeg,
mi csak a visszáját látjuk itt
és néha legszebb perceinkben
a színéből is valamit."
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Hozzászólások
Valóban, szelíden tenni a dolgunkat az rendre elkötelezett szolgálat. Nagy egoval, képmutatóan felfuvalkodva bármennyivel is könnyebb az élet, végül valószínűleg kevesebbet nyom a latban.
Amíg fiatal az ember, szinte számolatlanul repülnek el az évek. Később viszont nosztalgiával gondolunk vissza, és sajátos pátosszal engedjük végtelen útjára dédelgetett "hőskorunkat".
Versed tiszteletteljes megemlékezés a felmenőkről, valamint méltó lezárása egy korszaknak. Elismeréssel gratulálok!
Bizony, amíg fiatalok vagyunk addig a bölcs, szókimondó emberre felnézünk, és mikor már érezzük az évek súlyát testünkön, sokan a fiatalságunk emlék képeit vissza vagy ujra álmodjuk és ez így van jól, hiszen így születhetnek a jó versek is...🙂
Köszönöm szépen kedves Míra a bölcs hozzászólásodat.
Szeretettel: Gábor