ALKOTÓ

Feloldozás - májusi éjszaka

Feloldozás....akkor ráncba robbant a fájdalomölelte csonkig égett gyertya-ágyhiányod dermedt viasz paplanánmagába észrevétlenül bezártmég pisszenést sem tűrt az estemagára hagyta csorba létemetaz évtizedbe burkolt csendetvénülő kezem végre elengedte...májusi éjszakaAz alkonyi fények húrjaina hársillat bársonyosan rezdült,s a bódult szél - hárfáján -itt-ott fájón belecsendült.Szikrázó csillagoktólpezsgett a végtelen ég.Pajzán esőcseppek ritmustdoboltak a part fövenyén.Az éj karjábamenekült a táj,a frissítő zápor ahogy jött,már odébb is állt.A hold vágyakozvanézett le a földre,a mámorító illat ködébenezüstjét félve mérte.Elmosódott kontúrokoldódtak a légben,földszagú zizzenésekrebbentek szét a sötétben.Kosarába gyűjtötte az éjszakaa millió pillanatot,hogy megédesíthesse velea még rejtőző holnapot,s míg az alkonyi fények húrjaina hársillat tovaúszott,az éjszaka a csend takarója aláóvatosan bekúszott.
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Köszönöm,hogy itt is olvasod verseim,, kedves Radmila!
    Ölel:Zsanett
  • ALKOTÓ
    Drága Zsanett,
    a magány dala ez a vers, természeti képekkel ékesítve.
    lenyűgöző.
    Szeretettel gratulálok:Mila
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum