Felgyorsult az idő,
Forma-1-es sebességű
a szédült világ,
őrült tempójától
nem látjuk a köröttünk
pulzáló, valódi életet;
hirtelen durrdefekt
térít észhez végre,
amikor kilyukad
a bal első kerék,
s kénytelenek vagy
az autószerelőig
gyalogosan menni,
közben némely elszánt,
szenvedélyes fotós
éveket ténfereg,
fél bolygót nyakába vesz
egy szép pillanatért.
Hozzászólások
Figyelj csak, drága L. M!
Legtöbbször érted a verseimet, de sajnálom, ezt most sikerült teljesen félreértelmezned.
A két ellenpólust állítottam szembe. Még hogy nem gyorsult fel a világ? Akad, aki ki sem száll az autóból, és úgy fényképezi le a Niagarát - bemutatván ismerőseinek- hogy ott is járt már. Van akit még egy bal oldali durrdefekt (vagyis a szívinfarktus) sem térít észhez és folytatja a hajszát a pénz után.
Ugyanakkor ott van az ellenpólus, az igazi, IGAZ- fotósok, (nem a lesifotósokra gondoltam!!!) akik
igenis képesek pl. egy-egy szitakötő nászáért órákat lesben állni, hogy elkapják a megfelelő pillanatot, hogy egy "vacak" papírképen gyönyörködhessünk benne.
Ezekért a szép pillanatokért érdemes élni!
Engem ez a téma érdekelt most - és érdekel talán másokat is .
Amiről Te írsz, az Téged jobban érdekel, ergo Neked kell írnod róla!
Ölelésem, Erika
Én például nem látom gyorsnak a világot... ugyanazok az elcsépelt, hazug reflexek működnek, ugyanazt a kiszorítósdit játsszák a bennfentesek, mint 20 évvel ezelőtt. Ami változott az, hogy jóval hangosabb a fogcsikorgatás.
Szerintem bizonyos dolgok felettébb lassan haladnak, amelyek nem tartoznak a befolyással bírók érdekkörébe.
De kik is azok a befolyásosok? Ez a téma mindenkit érdekel, talán erről kellene egyszer nagyobb terjedelemben írni...