- Oly nehéz lett az életem
belefáradtam a mába.
Téged kereslek Istenem,
ne hagyj egyedül, mert fájna.
Ne hagyd szétfolyni életem,
ahogy víz csepeg, s mint pára.
Szólíts, mert ha nem, szétesem,
szívem tisztítsd meg imára.
Maradj itt, fogd a kezemet,
hogyha elfogyna minden szóm.
Benned lelek menedéket,
te vagy Uram, vigasztalóm.
Taníts meg hinni, remélni,
mikor elfogy minden erőm.
Kérlek ne hagyj itt kihűlni,
legyél a napom, s levegőm.
Tudom, hogy végleg elmegyek
teher lett nyomorúságom.
Emeld fel Uram lelkemet,
én hozzád, a mennybe vágyom!
Alkotói biográfia: Kormány Gábor
Kormány Gábor vagyok, számomra az írás folytonos keresés, egyfajta kapaszkodó egy olyan világban, amely sokszor kusza és nehezen érthető. Célom, hogy az olvasó ne csak sorokat lásson, hanem egy tükröt, amelyben ráismerhet saját magára is. Verseimben a hétköznapi pillanatok mögé nézek: egy nyári nap csendjébe, egy emlék tükrébe, egy érzés kimondhatatlanságába, ahol a hit, szeretet a természet és az emberi sorsok kapnak hangot, mert hiszem, hogy a vers a lélek legtisztább tolmácsa.
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Interjú tabuk nélkül 7. / Online beszélgetés főszerkesztőnkkel, Czinege Lászlóval
Márkus Míra publikálta: május 11, 2019, 10:00, Online beszélgetés
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Témák címkék szerint
- szépírások (501)
- vers (311)
- versek (132)
- líra (130)
- szépirodalom (103)
- novella (103)
- próza (92)
- tokio170 (81)
- olvasnivaló (72)
- irodalom (44)
Havi archívum
2026
- szeptember (6)
- augusztus (5)
- július (6)
- június (7)
- május (9)
- április (9)
- március (3)
- február (32)
- január (21)
2025
- december (5)
- november (6)
- október (8)
- szeptember (6)
- augusztus (3)
- július (2)
- június (3)
- május (9)
- április (9)
- március (12)
- február (8)
- január (16)
2024
- december (17)
- november (8)
- október (6)
- szeptember (7)
- augusztus (5)
- július (4)
- június (7)
- május (9)
- április (10)
- március (4)
- február (8)
- január (1)
2023
- december (7)
- november (1)
- október (2)
- szeptember (3)
- július (2)
- június (4)
- május (2)
- április (5)
- március (6)
- február (8)
- január (8)
2022
- november (2)
- október (2)
- június (1)
- május (1)
- április (3)
- március (1)
2021
- december (1)
- november (2)
2020
- augusztus (1)
- június (2)
- április (2)
2019
- december (1)
- május (1)
- január (3)
2018
- december (1)
- november (6)
- október (1)
2017
- június (1)
- április (1)
2016
- december (2)
- szeptember (1)
- április (3)
- január (3)
2015
- december (5)
- szeptember (1)
- augusztus (1)
- május (10)
2014
- október (1)
- szeptember (1)
- augusztus (6)
- július (1)
- június (6)
- május (7)
- április (6)
- március (13)
- február (13)
- január (7)
2013
- december (6)
- november (7)
- október (15)
- szeptember (7)
- augusztus (9)
- július (4)
- június (5)
- május (6)
- április (12)
- március (19)
- február (3)
- január (9)
2012
- december (15)
- november (10)
- október (14)
- szeptember (23)
- augusztus (17)
- július (8)
- június (10)
- május (17)
- április (30)
- március (24)
- február (27)
- január (27)
2011
- december (22)
- november (41)
- október (22)
- szeptember (41)
- augusztus (30)
- július (41)
- június (20)
- május (16)
- április (12)
- március (14)
- február (24)
- január (41)
2010
- december (16)
- november (10)
- október (13)
- szeptember (32)
- augusztus (8)
- július (12)
- június (13)
- május (17)
- április (31)
- március (22)
- február (26)
- január (47)
2009
- december (36)
- november (54)
- október (43)
- szeptember (21)
Hozzászólások
Kedves Míra!
Köszönöm szépen ezt a szép elemzést és a kedves szavakat. Jól látod, amikor az ember úgy érzi, egyedül már nem bírja, akkor csak egy kéz kell, ami megtart.
Hálásan köszönöm a szép és megtisztelő szavakat!
Szeretettel: Gábor
Versed egy őszinte, személyes fohász, amelyben a lírai én a fáradtság, a reménytelenség és az élet nehézségei közepette Istenhez fordul. A „Fogd a kezem, Uram” cím jól összefoglalja a vers lényegét: a beszélő nem akar egyedül maradni, Istenben keres kapaszkodót, vigaszt és erőt. A vers végén a földi szenvedés helyett a megnyugvás és az Istennel való találkozás vágya kerül előtérbe. Alkotásod mondandója egyszerű, közvetlen hangvétele miatt imaszerű és közvetlenül átélhető.
Elismeréssel gratulálok!
Ui:
Az illusztrációs képet átméreteztem és optimalizáltam, az eredetit megkerestem a fájlkezelőben és töröltem. Megkérlek, hogy megfelelő képeket tegyél fel, ahogy megbeszéltük!