lobban a lélek
lámpavilága
bódít a tavasz
akácvirága
felajzott íjként
nyújtom a hátam
roppantom ócska
csigolyám bátran
méregbe fúl sok
kiborult emlék
sírnak még értem
ingatag elmék
dereng a hajnal
csábító fénnyel
húzzál magadhoz
remegő kézzel
ringató reggel
röppenek messze
nem fog az éjjel
ördögi teste
nyitva az ajtó
billeg a hinta
hideg a fészek
halk a kalitka
Hozzászólások
Jól van na! Értem, mit akarsz mondani: az a négy sor már kész volt előbb, az elé/ahhoz írtam a verset.
Reccuppróka :))
Köszönöm a figyelmed!
Pacsi: tokio :))
Köszönöm a figyelmed!
Cuppacsi!