ALKOTÓ

Indulataim

Oszlik a köd,kint az utcánÉbrednek a körvonalakÚj évnek az első napjánFent, magasan, madár haladZokogó neszt, szívem tárolOtt leltem rá,a pagonybanValahol, oly messze távolMegszerettem azon nyombanHívság vonul, szava újítVadsága, kimondhatatlanPénz, nem kérdés, öl és butítAz esti láz, leírhatatlanNem hallom a csendet, amint lent megfeszülAblakok zörrennek, amikor bezárjákAz áthallás útján, máshol megy keresztülDurrannak szavaim, úgy mint a petárdák.
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • SZERKESZTŐ
    Khmmm... központozás :))
    A vers szerkezete érdekes, az első három versszak (majdnem) felező nyolcas. (a majdnem a 3. utolsó sorának szól, az 9 szótagos) Az utolsó versszak viszont felező tizenkettes lett. Amitől az kicsit elkülönül és mintegy külön gondolat, konklúzió jelenik meg. Mint mikor a karmester leinti az előző dallamsort, aztán egy felütésnyi hatásszünet után belekezd a zenekar a következőbe.
    Tartalmát tekintve az első két versszaknál kicsit olyan népdalos, "fílingem" van, talán a ritmusa és a szóhasználata miatt. (a pagonyról meg Micimackó jut eszembe :) )
    Amúgy meg petárdamentes, szavakban gazdag új évet! :))
  • ALKOTÓ
    Köszönöm László !
    Így van , ahogy írod ! :)
    Pacsi ! :)
    István
  • ALAPÍTÓ
    Hát igen, mindenki szeretné saját ízlése szerint megélni az óév búcsúztatást, és belátása szerint várni az újévet.
    Ez persze lehetetlen a mi anyagi körülményeink között, nem tudunk elvonulni a törvényt diktáló tömeg, és a hóbort túlkapásai elől.
    Ilyenkor magunkon "megyünk" keresztül, és többet öregszünk, mint ahogyan egy nap szükség lenne rá. Lehet tényleg egy évet is...
    Tetszenek a jogos indulataid, nem kérdéses.
    Pacsi + a gratula!
  • ALKOTÓ
    Köszi szépen kedves Marianna ! !
    Jól érzed az indulatmentességemet ! :)))
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum