OLVASNIVALÓ IRODALOM

inferno

Poroszlay Gabriella publikálta: július 25, 2010, 13:35, Líra

fénytelen éjjelen fekete eső hull
sötétlő aszfalton kerék csikordul göröngyös úton imbolygó árnyak karvaly karmokkal szemembe vájnak

csontkarú fák közt gyászos alakok göcsörtös karjuk torkomon vasmarok szurokszín égen nyomasztó fellegek komor lepellel leterítenek

fröccsenő sárban elmerült csillagok kiégett szemekkel hiába sirattok ördöngös szellemek viszik a lelkemet közönyös sóhajjal megdermesztenek

pokol kapujában reszkető alakok füstölgő mécsessel köztük én egy vagyok

Megtekintések: 66

pokol, vers, látomás

★

Szavazatok: 0

Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Követés

Alkotói biográfia: Poroszlay Gabriella

SZERKESZTŐ

Kamaszkori próbálkozásaim után az új évezred elején engedtem szabadjára versíró késztetésemet. Több irodalmi portálon is megfordultam, néhány antológiában és egyéb kiadványban jelentek meg műveim. Nem mondanám azonban magamról, hogy költővé formálódtam. Maradtam az, aki voltam: építész, belsőépítész, enteriőrtervező, újabban pedig nyugdíjas pepecselő, kertszépítő. A fotózás és rejtvényfejtés mellett szívesen olvasgatok. Remélem, előbb-utóbb a hobbi szintű verselés ízére is újra ráérzek!

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

ÖRÖKÖS TAG

Péter Erika augusztus 24, 2010 8:18

Érezni a kattogást, a kilátástalanságot a versben, Barátném !
A pokol kapujában éreztem magam -veled együtt, de azóta már a vacak útról, tudom! Siess a napfényre,
mert ha nem töltődsz, lemerülnek az aksik!
ALAPÍTÓ

Czinege László július 26, 2010 14:21

Úgy látszik, hogy a sötét, esős idő és az ablaktörlők működése többünkre van ilyen - "túlvilági" képzeteket előidéző - hatással. Lásd az én kéjpillanat c. versem: https://4dimenzio.ning.com/profiles/blogs/kejpillanat-1
SZERKESZTŐ

Poroszlay Gabriella július 26, 2010 9:26

Sötét, esős, kihalt úton autózva, az ablaktörlők monoton kattogása ihlette e sorokat. Természetesen fikció - ha úgy vesszük ujjgyakorlat. Sorban állni egyébként sem szeretek, a pokol kapujában meg különösen nincs szándékomban egyelőre :DD
Köszönöm az értékest! :)) Recuppacsi!
ALAPÍTÓ

Czinege László július 25, 2010 19:30

Nagyon jó ritmusú vers. Ám hiába az igazán komor, morbid hangulat, a fekete vízió, mégis úgy érzem ujjgyakorlatként csak "ugratod" a jónépet. :))

Gratula az igazán találó stílushoz és a kimondottan virtuális mágiához.

Cuppacsi!