OLVASNIVALÓ IRODALOM

Hozzászólások

• ALKOTÓ

  NeMo november 6, 2009 11:28

  Kedves Erika, Andrea, Gabi!
  köszönöm, hogy olvastatok! Igen, abban reménykedem, s az első benyomások alapján egyre biztosabb vagyok ebben, hogy olyan csapatba hívott meg Czinege László, ahol valóban jól fogom magam érezni!
  Az első komoly lépéseket egy kemény kritika indította el a saját honlapomon, amely egyszerűen közölte velem, hogy egészen biztosan nem szoktam verseket olvasni és borzasztóan érzelgős vagyok... nos, a mondat első feléből kifolyólag elkezdtem linkeket gyűjteni azon szerzők műveiről, akiket kedvelek, s akik máig is inspirálnak. Eközben bukkantam rá egy irodalmi portálra, ahol regisztráltam. Kezdetben jól éreztem magam, és természetesen a hízelgőkön és irigyeken kívül akadt néhány valóban építő kritikákat író amatőr írótárs is, így szép csendben az ösztönös felől elindultam a tudatos felé, újraolvastam a verstant, kísérletezni kezdtem a formákkal, szinonímákat gyűjtögettem, hogy a rímek is jobban sikeredjenek. Ám egy többezres közösségben óhatatlanul akadnak rosszindulatú egyének is... úgy gondoltam, erre nem igazán van szükségem, így az ívelésem kicsit megtört. Ugyanis az alkotáshoz sokszor kell az a bizonyos kis noszogatás, amely rámutat azokra a hibákra, vagy hiányosságokra, amin javítani lehet és kell is. Régebben ezért voltak az irodalmi kávéházak... ma leginkább az internet irodalmi kávéházai alkalmasak arra, hogy előre vigyenek. Így hát:
  köszönöm mindazoknak, akik olvasnak és hozzászólnak, hogy segítenek tovább fejlődni!
  Bízom abban, hogy körötökben sokat fogok tanulni, és ismét barátokra lelhetek!
  NM
• SZERKESZTŐ

  Poroszlay Gabriella november 6, 2009 0:06

  Kedves Mária! Örülök, hogy jöttél közénk, köszönet a bemutatkozásért. Érezd jól magad nálunk!
  Remélem mi elkerüljük azokat a csapdákat, amikbe más portáloknál beleestek, és itt valóban egy kellemes, baráti, író-olvasó, alkotó-műélvező társaság verődik össze, ahol a mű van a központban, ahol a tisztesség, becsület, emberség, a másik tisztelete a "trendi".
  Szép, elgondolkodtató versedhez gratulálok!
• ALKOTÓ

  Joó Andrea november 5, 2009 18:50

  Minden porszem fontos része az egésznek. Versed nagyon tetszett, gratulálok!:))))) Andi
• ÖRÖKÖS TAG

  Péter Erika november 5, 2009 17:17

  Szép vers, és gratulálok az eredményeidhez!
• ALKOTÓ

  NeMo november 4, 2009 22:14

  Kedves Gyula, kedves László!
  Köszönöm, hogy olvastatok, s a meleg, baráti szavakat. Azt hiszem, itt, a 4 Dimenzió klubban jól fogom magam érezni! Olvastam tegnap néhány méltatást mások műveinél, és azt is láttam, hogy Nálatok valóban a művekről szól a kritika, s nem a mögötte álló ember személyiségéről, vagy hitvitákról... Az ilyen típusú kritikák fejlesztik, inspirálják az alkotót arra, hogy csiszolódjon...
  :) Na fátylat a rossz emlékekre, meg hogy miért szokik le az ember egy másik portál látogatásáról.
  Dióhéjban: 1982 óta firkálok, de igazán komolyan egy évvel ezelőtt kezdtem csiszolni magamat, s a formákat, amelyeket használok. Szeretem a nyelvünket, szeretek játszani, s az ötletek ott kavarognak a fejemben, csupán néha a papír, s toll hiányában elkallódnak. A leírt alapötleteket rendszerint tovább szoktam gördíteni, s idővel beérnek, de olyan vers is van, ami máig is szinte készen "érkezik". Ilyen az Isa pur is, mely idén készült, csak a címét változtattam a közelmúltban. (Eredetileg Porszem Isten tenyerén 2009, azonban 1986-ban már készült egy azonos című versem, s a címeket nem jó ismételni).
  Ezidáig leginkább a fióknak, s a portálomnak írtam, 2008 óta tagja vagyok egy nagy létszámú amatőr irodalmi portálnak. Itt sajnos a kritikáknak csupán két típusa létezett: a hízelgő, valamint a pocskondiázó, utóbbi leginkább nem a vers irodalmi hiányosságait próbálta csiszolni, hanem a mögötte álló emberről következtetéseket levonni...
  Az elmúlt három év folyamán egyre többen bíztattak a barátaim közül, vegyem komolyan a tehetségemet, s igyekeztem ennek eleget tenni.
  Első publikációm a zugligeti katolikus egyházközség hetilapjában jelent meg (kb 1000 példány) 2007 Karácsonyán.
  Első pályázatomat idén, ugyanitt nyertem, szt Pál év alkalmából kiírt közösségi versenyen.
  
  Nagy örömöm, hogy első valódi és komoly publikációm néhány nap múlva kerül nyomdába Pakson, Komáromi János költőtársam jóvoltából, aki tavaly létrehozta a "Verselő antológiát". Idén pályáztam, s abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy 9 helyett 14 oldalnyi versem jelenhet meg, valamint egy oldal bemutatkozás a "Verselő Antológia 2009" című kiadványban. Talán ez az első lépés, hogy mások is megismerhessék gondolataimat.
  
  Hiszem, és vallom, hogy a művek, amiket leírok, nem az én ötleteim, valamely magasabb elme diktálja a szavakat, s én csupán közvetítő vagyok abban, hogy egy kicsit jó irányban változhasson a világ. Nagy felelősség, s igyekszem eleget tenni, hogy a "Talentum", amit birtoklok, ne kerüljön a föld alá, hanem méltóképpen kamatoztassam.
  
  Arcomat is megmutatom nemsokára, csupán nemrég újratelepítettem a gépemet némi vírusfertőzést követően és nem minden file került még a helyére. Addig is az egyik kedvenc művészfotóm legyen az arcom, 2008-ban készült a Tündérszikla alatt.
  
  Civilben orvos vagyok, 46 éves, 3 csodálatos lány édesanyja.
  
  Szeretettel üdvözöllek Benneteket, s mindenkit, aki ide tartozik:
  Dr Nemessányi Mária
• ALAPÍTÓ

  Czinege László november 4, 2009 6:45

  Igen, alapból mindannyian "ysa pur es chomuv uogmuc". Néhányan azonban természetes módon, finoman tudunk műveinkben gyöngyszemmé formálódni. Te is ilyen vagy kedves NeMo.
  Gratula az értékes, bemutatkozó versedhez!