Borban úszik még a fahéj
szegfűszeggel vert csónakja,
odakinn a hűlt csillag-éj,
benn a mámor kéjillata.
Megpihen sok elnyűtt álom,
felhorgadó s elmúló vágy,
fekszem én is – nem is bánom,
hogy mellém dől az ifjúság.
Reggel hittel kele
Ez az oldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. A webhely böngészésének folytatásával elfogadja a Cookie -irányelveket.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!