Sárban, vízben gázol
november rőt lova,
mögötte csak zötyög
ócska, rossz kocsija.
Ponyva alatt hideg,
bakon részeg köd ül,
csípős szélostora
csapdos nyakam körül.
Összegörnyed testem,
megborzong a bőröm,
álomképeimben
hosszan elidőzöm:
Hol égnek szemekben
örök mohatüzek,
ringó táncra kelnek
virtuális szüzek,
öregek mesélnek,
sziklából bor folyik,
hullámzik a zene
hajnaltól-hajnalig.
Ott van az én helyem! –
andalít az álom,
november fogatán
csak pislog világom.
Hozzászólások
Köszönöm az elismerésed!
Recuppróka!
Üdv + puszika! :))
Hali, mega pacsi! :))
Ölelés a kedves V. L.-nek! :))
Üdv + pacsi! :))
(szüzek, tánc, bor, zene :DD )
Az első versszak hihetetlenül jó allegorikus képe újra elismerésre késztet! (fúú, de "szögletesen" foglamaztam :DDD )
Szóval ismét gratulapacsi!
Teszik ez a mai romantika, L. M!