ALKOTÓ

Régi módi

Piros ceglédi kanna, ott áll a sarokban,füles kupájával, a szája bedugva.Peremre simulva, a kanna száját zárja.Hűs kútvizével, jó gazdáját várja.Cseréppipájával, füstöl az öreg úr.Meglepően hosszan, hajába beletúr.,majd szemét dörgöli, nagy ráncos kezével,de nem bánja azt sem, ha néha, könnyével.Ezer pompás csodáról álmodozott, mígbarátját várta, mert boroztak mindigha őt érte bánat, azt is megvitattákfájt is nagyon néha, mert részegnek látták.Oldódik a kedve, hű emberünknek,A csöves rádióból, hangosan nevettekDózniból tömi meg, rézsapkás csibukjátÉlvezettel szívja , kedvenc kis pipájátSzája sarkában, lóg a pipa szára,a parázs melegét, tenyerébe zárja.Komótosan nézi, és élvezi a füstjét,megrágja, kifújja, s megtörli a szemét.Szelíd tekintettel néz a kupákra.Megérkezett éppen, rég látott komája.Hogyan is tudnák, felejteni egymást!Újra teletöltik, mind a két kupát.
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Köszönöm László !
    Válaszom ott van a fórumnál !
    Barátsággal: István
  • ALKOTÓ
    Köszönöm kedves Judit !
    Aranyra "gyúrtam" ! :))
    Szeretettel: István
  • ALKOTÓ
    Köszönöm Péter !
    Barátsággal: István
  • KRITIKUS
    Kritikát kaptál erre a művedre. A kritikák elemzések helye: KONDI-TEREM (fórum)
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum