Ez az oldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. A webhely böngészésének folytatásával elfogadja a Cookie -irányelveket.
Kondenzcsíkok barázdálják
vidámra a szürke eget.
Repülő hangja hívogat,
messzire visz a képzelet.
Vele szállnék, ha tehetném!
… De röghöz köt a fizika…
Törpeségem – szárnyak nélkül -,
csak groteszk vágyparódia.
Illusztráció: free fotó a netről
Megjegyzés: szépírások
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Hozzászólások
Kedveseim, Szaffy, és Krisztin! Köszönöm, hogy megtiszteltetek véleményetekkel!:)) Azt gondolom, mindannyian próbálgattuk/próbálgatjuk szárnyainkat..., remélve, hogy repülésre alkalmasak. Olykor kiderül, hogy csak azt hittük, hogy vannak..., de ritkán megadatik, hogy felemelkedhetünk velük.
Ölellek Benneteket szeretettel, köszönettel.
Milyen igaz, drága Lótusz:)