SZÉPIRODALOM

ALKOTÓ

Szárazdokk

Bátai Tibor publikálta: május 2, 2014, 21:30, Líra



12543950854?profile=RESIZE_400x

            A víz illata, mióta eszedet
            tudod. Napjaid mégis part fövenyén.
            Peregnek. Lábujjaid között homok-
            szemek. Néha feltűnik egy vitorla
            a horizonton. Ilyenkor felsejlik
            még a gyermeki vágyakozás: hányszor
            képzelted magad a fedélzetre, s épp
            a kormány rúdja mellé. Most nincs merszed
            szemügyre venni lassan tüzifává
            korhadó hajódat a hervasztóan
            reménytelen örökös szárazdokkban,
            amivé sufnidat kinevezted. Már
            álmaidban sem szállsz vízre. Egymásra
            torlódnak napok, hónapok, évszakok,
            évek, akár hullámok a tavon, és
            összeér minden egyetlen eleve
            beteljesült várakozássá. Egyre
            rövidebb karnyújtásnyira a túlpart.



Megtekintések: 150
Címkék szépírások, bátai tibor, vers, versek, líra, szépirodalom
★
★
★
★
★
Szavazatok: 1
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –
Követés

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Horváth Géza június 2, 2024 20:49
    ★
    ★
    ★
    ★
    ★

    Az idő fogy, érezzük, sajnos. Ami most megfogott, az a hajó, a vitorlák, a nagy víz. És a reménytelenség érzése. Mindig vágyakoztam egy saját hajó után, persze soha nem éltem víz közelében. És bevallom, sokakkal ellentétben, én a szabad versekben több fantáziát látok. Szóval, gratula!

  • ALKOTÓ
    Bátai Tibor május 6, 2014 10:27

    Nagyon köszönöm, kedves László!

  • ALAPÍTÓ
    Czinege László május 6, 2014 2:11

    Civilizációs ártalom, hogy az ember semmire sem ér rá? Már a bakancslista is csak egy meddő álmodozás.
    Gratulálok!

Ezt a választ törölték.

Utolsó tevékenység

Legnépszerűbb beküldések

Témák címkék szerint

Havi archívum