ALKOTÓ

Szürke, ködös...


13094264659?profile=RESIZE_400x

Szürke, ködös homály terül szét a tájon

hideg bújik meg a halvány őszi rózsaszálon
esőcseppben üzen a pillanat:
nem nehéz a mozdulat
ha fölveszem pulóverem és a kabátom...

Szürke, ködös homály terül szét a tájon
valami elröppent a közeli láthatáron
didereg a rózsaszín varjúháj
melengető napsütésre vágynak a fák
s bennem a szorongó talányok...

Szürke, ködös homály terül szét a tájon
halkan üzennek szelíd levélhullások
pihenni térő pillanatok ösvényén
sétálnak ócska gondolataim, s a végén
eltűnnek az avarba szálló néma hervadások...

Szürke, ködös homály terül szét a tájon
dércsípte fűszál harmatos mosolyt varázsol
körém gyűlnek ezernyi volt-szépek
őszi csodákról mesélnek
...s közben rügy fakadt egy faágon...

Szavazatok: 1
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • Ezt a választ törölték.
  • TAG

    Valóban nem nehéz kabátért nyúlni, és javallott is, mivel csalfa az időjárás mostanában. Annak idején ilyenkor már egyértelműen takargatták nagymamáink a krizantémokat, mivel erős fagyok jöttek mindenszentek előtt.
    Most viszont - ahogy írod - rügy fakad. Vigyázni kell a korai reményekkel, fő a biztonság. Szorongásra viszont nincsen okunk. Ez van, ezt kell megszokni! smile
    Melankolikus verseden elméláztam. Gratulálok.

    • ALKOTÓ

      Kedves Margit!

      A rügyek legtöbbször a tavaszt, az újjáéledést hirdetik. És valóban nem mindegy, mikor....
      Köszönöm szépen az olvasást és a gondolataidat!

      Szeretettel: Kata

Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum