Fister Vivien & Kováts Péter_skorpio
Éjféltájban harangok szólottak:
„Hited, s nem a füled zúg ott!”
Rám zuhannak évezredek
Hozzád utat nem találok
Hajnaltájt a szélben levelek üzentek:
„Évszakok jöttek, s menni fognak..
adj hálát a szép napoknak
a rideg tél elsodorhat.
Napvilágnál múlnak álmok
Kereshetsz csak délibábot,
Huss elillan nyúlj csak érte,
Csalódás csak égi fénye.
Délutáni kedves órán
Tea mellett is gondolj rám
Dúdolj valami nagyon szépet,
Én - megmaradok Néked.”
Azt mondtam hát reggel:
„Hívő ember vagyok immár,
nem csupán igézet!”
végre megtaláltalak Téged.
Hozzászólások
Frappáns.
Kedves Péter! Elbűvölő ez a közös vers!
És nagyszerű az ötlet!
Gratulálok szeretettel!
és nem tudom, hogyan kell, de köszönöm az ajándékot
Ok, ok.
Ez az egész nagyon működik!
és gratulálok
/time
No, talán ez az inspiráció lényege, amikor két ember gondolatban is kiegészíti egymást.
Gratulálok a közös alkotáshoz Péter!
Kézrázás: tokio :)
Kedves Barátaim ez a vers egy kalendáriumi megjelenésre született, ahol két alkotó összetette alkotását. Ez úgy történt, hogy Vivien elküldte nekem a dőlt betűkkel szedett alkotását és kérte egészítsem ki. Nos a zsűrinek is tetszett igy ez a közös alkotás megjelent az Irodalmi Rádió kalendáriumában a szerlmesek napjának ilusztrációjaként.