SZÉPIRODALOM

Hozzászólások

• ALKOTÓ

  Péter Erika január 6, 2010 20:36

  Naná, hogy! belőled ki sem halt! Ujjééééééééééééééééééééééééé! Maradj tiszta, mint a gyermekek!
• ALKOTÓ

  Péter Erika január 6, 2010 20:24

  Elnyomva? A gyermek előbb-utóbb előbújik vagy belehal az elnyomott.
  Vállalom - bár sokan pejoratív értik az infantilizmust, belőlük kihalta gyermek.
  Olyan is van ám, Juditom. Köszönöm szépen!
• ALKOTÓ

  Péter Erika január 5, 2010 20:01

  L.M! Szamurájunk!
  Kösziiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!
  Puszedlim!
• ALKOTÓ

  Péter Erika január 5, 2010 19:59

  Drága Péter! Köszönöm!
  Ölellek: Erika
• ALKOTÓ

  Péter Erika január 5, 2010 19:54

  Barátném! Pont olyan vagy, mint egy remek irodalomtörténész!
  Ezt szerettem volna elmondani, de tudod, mennyivel könnyebb volt versben???
  Köszönööööööööööööööööööm , ez nagyon jól esett!
  Ölellek!
• ALKOTÓ

  Péter Erika január 5, 2010 19:50

  Kedves István!
  Vállalom magam. Ilyen vagyok, ilyen....ugye nem akartok változtatni ezen?
  Köszönöm!
• ALKOTÓ

  Péter Erika január 5, 2010 19:49

  Köszönöm, Mariannám! :)))
• ALAPÍTÓ

  Czinege László január 5, 2010 19:40

  Na, most értem már... Gúny én meg végig gúnyára (ruhára) gomboltam. Azért szívóskodtam veled.
  Így teljesen tuti, mint Földim mondta, még fogást se lehet rajta találni.
  Tessék szépen táplálni és óvni a kis boldogság ágat, és nyárra majd égig nő. :)
  Gratula + a nagy cuppacsi!
• SZERKESZTŐ

  Poroszlay Gabriella január 4, 2010 23:43

  Nos, Barátném, délelőtt azt mondtam, nem tudok belekötni... hát most sem :))
  Akkor gyorsan elolvasva kicsit másképp értettem, mint most alaposan megrágva, többször olvasva. Bár...csak itt motoz bennem mégis egy burkolt jelentése a soroknak. No, majd felvilágosítasz :)
  Én úgy értelmezem szép allegóriába csomagolt gondolatodat, hogy korod ellenére (bár azééé tél még nincsen! ) nem szégyellsz bohócnak lenni, boldogság magokat gyűjteni, nevelgetni hátha-virággá, gyermeki/teg ártatlan örömmel, de egyben tudod is, vagy úgy hiszed, a vágyott tökéletes boldogság nem jön el soha, nincs értelme az egésznek. (ezek a lemondó sorok a végén)
  A másik, amit mögötte még érzek, a boldogságod= a gyermeked, akit bimbóként legyilkolt az élet szigora, akinek elvesztése feletti fájdalmadat kifelé-bohócként leplezed, próbálod túlélni, aki nélkül boldogságod soha fel nem nőhet, és ezért nincs kilátás önmagad már soha fel nem épülő várából.
  Bárhogy is...tetszett, no!
  pusszantás:)
• ALKOTÓ

  vitorla január 4, 2010 22:53

  Lehetne akár tavaszi is ! :) Tetszett a gyermeki lényed benne ! Ha jól láttam ! :)
  Szeretettel: István