másodlagos szeretők
írják monológjukat
Afrodité ketrecből
bámulja a jelet
tűzarany színű hajnalokon
összezárt a tér
veled
*
retinens lelkek szeánszából
viharok születnek
Béla néni
feljegyzéseket készít idegen
franciaágyakból
szétguruló apró kávészünetekben
Bonyek
keresi isteneit
*
eltorzult arcú fák közt
reszket a fény
titkok szállnak
a szélben
a tó vizén pihen az ég
*
földöntúli tájakon
ismeretlen csendek kacagnak
nincs ki óvja álmaid
Hozzászólások
köszönlek! szeretettel, pusszzz
A versed tetszik Andy, téged meg szeretlek és értelek... ölellek óvón-féltőn... és talán még valami: vak álmok... álmodó vakok :-((
A Béla néniről találtam valami relevánsat, de a Bonyek összetettebb... ő nem lehet egy szimpla fazon. :)
Jó volt olvasni mindenféleképpen - no.
Gratula + ötös paccs!
érzékletes