Lehetnék zeneszerző,
lehetett volna sok szép dallamom,
de szeretet nélkül olyan lett volna,
mint zengő érc vagy pengő cimbalom.
Ismerhetek titkot és tudományt,
írhatok szép rímes verseket,
de mit sem ér, ha üres a szív,
ha nincs benne szeretet.
Nem ér semmit az ember,
ha nem lát célt, jövőt,
olyan lesz, mint eső nélkül a föld;
kemény, barázdált, elgyötört.
Napjai, mint az átfutó árnyék,
mint lehelet,
mint mezőn a virág,
amit a szél lebegtet.
Álmok nélkül felnőni nem lehet,
célok nélkül is az ember elveszett.
hasztalan, mindhiába,
szalad az idő, s vele ifjúsága.
Az élet így siet futva,
miközben a szeretet
soha nem gerjed haragra,
sőt, mindent elfedez,
hisz, remél és tűr,
amíg ember él a földön,
a szeretet soha ki nem hűl.
Első korintusi levél és a Zsoltárok könyve alapján.
Hozzászólások
Így van, ahogy írod! És néha tudatosítani is kell.
Igazán meggyőzően fonod versbe a keresztényi értékeket, illetve a pozitív érzelem alapvető fontosságát. Sajnálatos, hogy a mennyei szólamok árnyoldala korunkban kiemelt hangsúlyt kap. A megosztottság miatt az ellentétek számottevőek. A visszahúzó "rugó" manapság igencsak erősre van spannolva.
Gratula + ötös pacsi!
Jól gondolod kedves Gábor, túl rövid az élet ahhoz, hogy minden cél nélkül pazaroljuk el időnket, és lelketlenül, szeretet nélkül, mechanikusan tegyük dolgunkat, akár egy gép. Tanulságosan foglalod össze a szeretet lényegét, hasznos iránymutatás a kételkedőknek.
Gratulálok a versedhez!
A szeretet a legtisztább érzés amit megtapasztalva,tovább adhatunk bárkinek ezen a világon.