SZERKESZTŐ

Indián nyár

 
10843591096?profile=original


Ma szépen süt a Nap odakinn,
ezerszínű lombot simogat sugara,
hálója közepén napozik egy pók,
fonalán megcsillan a reggel harmata.

Ma szinte felhőtlen az ég odafenn,
selymén csak néhány felhőcsipke úszik,
kristályként ragyogó végtelenén
költözni készülő fecske cikázik.

Ma lágyan lengedez könnyű szellő,
édes gyümölcsillatokat kerget,
kis bogárka zizeg egy levélen,
szárítva szárnyán harmatcseppet.

Ma kiültem kicsit a teraszra,
sok gondolat bennem össze-vissza járt,
lelkem fájó sebét bekötözte és
szelíden átölelt az indián nyár.

 

2009. 09. 18.

 
Szavazatok: 1
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –
SZERKESZTŐ

Kamaszkori próbálkozásaim után, az új évezred elején engedtem szabadjára versíró késztetésemet. Több irodalmi portálon is megfordultam, több antológiában és egyéb kiadványokban jelentek meg műveim. Nem mondanám azonban magamról, hogy költővé formálódtam. Maradtam az, aki voltam: építész, belsőépítész, enteriőrtervező, újabban pedig nyugdíjas pepecselő, kertszépítő. A fotózás és rejtvényfejtés mellett szívesen olvasgatok. Remélem, hogy a vállalkozói terhek alól felszabadultan, előbb-utóbb a verselés ízére is újra ráérzek!

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Nagy elhatározások előtt jelentős az összevisszaság. Végül letisztulnak a gondolatok, és kristályként ragyognak akár az őszi ég. Ölellek én is!
  • ALKOTÓ

    Jó, hogy feltetted Barátném, örülök, hogy újra olvashattam! Most még szebb!! :)

  • SZERKESZTŐ

    Na igen, ez már egy másik terasz, azért ki lehetne ülni ide is - ha készen lenne egészen, és rend lenne :) - a dátumban igazad van, én a gépemre hagyatkoztam, ahol az utolsó dátum ez volt - valószínűleg akkor fésültem egyet rajta, te meg gondolom utána jártál, vagy jobb a memóriád :))

    cuppacsi

  • ALAPÍTÓ

    No, mostanában nincsen időd kiülni a teraszra... meg be is falaztam.  Persze ez a terasz egy másik. :DDD
    Kicsit elnézted a dátumot... 2006. október elején írtad ezt a versed, úgy emlékszem.
    Tetszett akkoriban is... elképzeltem, ahogy ott nézelődsz, szöszmötölsz a szomszédban. Tényleg szép idő volt akkortájt.

    Gratula + cuppacsi!

  • SZERKESZTŐ

    Borongós? Inkább reális. Sajnos ez az élet rendje, az évszakok bizony így váltják egymást - de a tél után ugye jön a tavasz! :) Ami kicsit szomorú, hogy ez az ember életében nem így van. Az bizony a téllel ér véget. De vigasztaljon az a tudat, hogy a télnek is megvannak a maga szépségei (esetleg egy kis tavasz a télben ;-) ) - főleg meleg kályha, esetleg vidáman pattogó kandallótűz mellett, fahéjillatú puha csenddel, békével...reméljük :)

    Köszönlek Lótuszom!

    Ölelésem

  • ALKOTÓ

    Ilyen! :))) Pontosan ilyen ez a gyönyörű időszak drága Gabiga, amilyennek versedben lefestetted!:)

    Ma mindez még érvényes... Felhőtlen ég, napsütés, lenge szellő, pókháló, és fecske-búcsú...

    És holnap? Jaj... Holnap nyakunkon az ősz, és nyomában - vagy talán együtt jönnek? - a tél. Esővel, hóval, fűtéssel, számlákkal...

    Na, majd akkor, ha fázom, és korán esteledik, előveszem a mai emlékeket, és beléjük burkolózva várom, hogy jut-e még tavasz...

     

    Ne haragudj, kicsit borongósra sikerült hozzászólásom vége, de ez mit sem von le az élményből, mit Téged olvasva kaptam!

    Gratulálok, és ölellek szeretettel, Lótusz.

Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum