Hangulatom ártéri erdőn
páraként meglapul,
fatörzsön csúszva a gondolat
emlékeket gyalul.
Forgácsok hullongnak, érzések
csillannak cseppeken,
kéküveg-patak gyermekkorom
csordogál csendesen.
Hullámokkal perel a szél, vagy
anyám hangját
Ez az oldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. A webhely böngészésének folytatásával elfogadja a Cookie -irányelveket.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!