Megtartalak, miként gyümölcsét a fa,
melynek bimbóját óvta
virág-kehely.
Veled! - Melletted leszek,
mint medrével a patak,
Suhanva lépek,
hogy ne zavarjalak.
Hozzád megyek,
ha a Nap az éjszakába tart:
hogy neked fényt vigyek!
Felébredek, s hogy lássam arcodat,
átlépek az álom felett.
Megjelent: Kisalföldi énekek II. Antológia 2002.
Hozzászólások
Az előző versednél már kijavítottam a
szerkesztési hibákat, most itt is megtettem.
Nézd át légy szíves, az így létrejött formát, és ehhez igazodj!
Felesleges adatokat - duplán, triplán sorolt "sallangokat" nincs értelme közölnünk. A következőkre tételesen hívom fel a figyelmed:
A profiladataid beállításainál javítsd ki a keresztneved nagy betűre légy szíves!
Üdv. + pacsi: tokio :)