Kis ébrenlétben körbenéztek
immár mennyet
s börtönt egyaránt
elviselt ördögök s szentek;
a lélek már - már minden esetben -,
elszálhat, akár még egérútakon
is a megváltással kacérkodó halálba.
Itt mintha mostan önmagát
bontaná már minden épülés
s földelés, csak senki se
hajlandó még észrevenni,
észheztérni. S míg csontjaink
afféle jobbágyi-állapotban
dolgozni kénytelenek szívósan,
engedelmesen sokszor észre se vesszük,
hogy átvernek,
átráznak minket az élet rostáján,
ahol csak lehet,
az ellentmondások kor viharai
még vissza-visszatérnek oda,
ahonnét idejekorán még kiindultak.
Mert manapság - ha az ember
egyáltalán élni, boldogulni akar
-, hivatásos szélhámos, vagy színvak lesz,
esetleg még boldogtalan.
Mert tiszta önzés,
és afféle önpiedesztál,
melyet mostanság meghoznak
,,egyesek" a tudatos
gödör-elméletből
azért néhanap még jó
volna biztosan kimászni.
Akár a kilazult fogaskerék
nem volna már elég
körbe-körbe forogni csupán,
bőségesen elegendő volna
egy őszinte, tompa beismerés
bocsánatkérésekkel csokorba kötve.
A nagypolgári luxus elitizmus
most jócskán divatozva kérkedik,
hisz önmaga omlásának kisstílű
alteregója; mert egyre gondosabban
listázzák, s rendszerezik azokat,
akikből hasznos profitokat,
érdek-kapcsolatokat sajtolhatnak ki
egyáltalán, míg az egyszerű
ún. prolikat könnyed
kézlegyintéssel azonnal semmibe veszik.
Gödrök, üregek, s iszaptavak
már mindenfelöl körbekerítik
az élők maradékait,
egyre fokozódik az ébrenléti
stressz-feszültség s nyomás,
mely - úgy tűnik -, már a szándékosan
lepusztított mindennapok
szerves hozadéka.
Az ember most,
akár valami meghibásodásnak
indult, kusza növényzet
agymosottak fuldokló zűrzavarában;
tudja magáról már régen,
hogy boldogulni s túlélni szeretne,
ám igazság szerint
az sem igen könnyen,
s komfortosan megyeget neki.
Hozzászólások