OLVASNIVALÓ IRODALOM

Olvasnivaló (43)

Sorrend
SZERKESZTŐ

Betűző

Poroszlay Gabriella publikálta: október 31, 2009, 0:30


Szeretlek - hallgasd -
gyönyörű szó!
Betűi csurognak,
mint halk csobogó:
susogó es,
és zizegő zé,
ropogó er,
és topogó té,
libbenő el,
és koppanó ká,
az eleven e-k
gyöngyfonalán.
Hallod, hogy peregnek?
Visszhangot csepegnek:
szeretlek - szeretlek
szeretlek - szere
Olvass tovább…
ÖRÖKÖS TAG

Gyertyád tükrében

Péter Erika publikálta: október 30, 2009, 21:00
Arcot rajzol a gyertyaláng,mesét mormolok,úgy mozdulok, mintha lennél,hordom mosolyod,úgy mosolygok, mint anya,ki bölcsőt ringat csendbe’,úgy ringatlak, mint zene,dallampárt keresve.Fényedben születtem,tükrödben létezem,igéket suttogok,lelkemet vérte
Olvass tovább…
Megtekintések: 61
Hozzászólások 6
Címkék
ALKOTÓ

Nagy utazás

Joó Andrea publikálta: október 30, 2009, 18:09, Novella

10843568688?profile=RESIZE_400x

- Jó reggelt. Végre felébredt.
- Már itt is van? Mikor érkezett?
- Egy ideje már itt ülök az ágya szélén.
- Tudtam, hogy jönni fog..
- Most mégis fél.
- Nem! Neem... csak még... nem is tudom.
- Tudom, hogy fél. Mindenki fél, ne haragudjon emiatt magára.
-

Olvass tovább…
SZERKESZTŐ

Jó éjszakát!

Poroszlay Gabriella publikálta: október 29, 2009, 23:00

Szervusz nagyi!
Itt vagyok, megjöttem!
Hoztam virágot neked,
sárgát és fehéret.
Jó, jó, igaz, rég voltam -
ne korholj - tudod, sok a dolgom,
folyton a rohanás …
A gyerekek jól vannak,
a kicsi még iskolás,
majd jön a nagy is,
de ő most szerelmes -
ja
Olvass tovább…
Megtekintések: 52
Hozzászólások 2
Címkék
SZERKESZTŐ

Köd (alliterália)

Poroszlay Gabriella publikálta: október 29, 2009, 11:04
Körös-körül köd van Kapaszkodom saját kezembe Kutatom, keresem kínlódva, Kábán kóvályogva az utam. Köd-koboldok kerülnek körbe, Karvaly karmokkal kapaszkodnak belém. Kitárt karom ködöt kavar, Ködfalnak koppanok, Ködsemmit karmolok. Kitágult pupill
Olvass tovább…
Megtekintések: 37
Hozzászólások 2
Címkék
SZERKESZTŐ

Ne kérdezd...

Poroszlay Gabriella publikálta: október 29, 2009, 9:00

Szeretlek…
Ne kérdezd mióta –
tán örök időktől fogva,
mióta állnak a hegyek
és partot mosnak végtelen tengerek –
őket se kérdezed.
Szeretlek…
Ne kérdezd meddig –
nem tudom, mikor
száll el utolsó sóhajom,
hisz felkel a Nap minden reggel
és éjjel ezer
Olvass tovább…
Megtekintések: 41
Hozzászólások 0
Címkék
SZERKESZTŐ

Dacolva

Poroszlay Gabriella publikálta: október 28, 2009, 9:00

pengévé szorult szám vértelen
zökken a vér szűkülő erekben
gyomorfalamban savmarta a seb
felfeslő kötés az ideg
nappalokra tekert gombolyag
macska játék -
karma húsba kap
az aritmia torkot szorít
a csak azért is
csak azért se
megfeszít
Olvass tovább…
Megtekintések: 38
Hozzászólások 1
Címkék
SZERKESZTŐ

Metamorfózis

Poroszlay Gabriella publikálta: október 28, 2009, 1:00

a kérdésekből immár válaszok lettek
s kétkedésből fényes bizonyosság
hosszú út végén érkeztem meg hozzád ...
múlt idők nehéz gubójába zárva
álmodtam magam egy szebb világra
s megszülettem általad ...
szárnyamat a fénybe igazítom
imágó létem még új
Olvass tovább…
Megtekintések: 30
Hozzászólások 1
Címkék
ALKOTÓ

Ki nem mondott szavak

Joó Andrea publikálta: október 27, 2009, 19:00
Rég jártam itt.Kíméltelek téged, hisz úgysem érted,mert én sem értem, mi kopogtat legbelül,mi az, ami olykor szívemre ül, s nem mozdít szájat szóra.Ki érti ezt? Van aki érteni akarja?Vajon kell- e kutatni az okokat, muszáj,hogy mindent pontosan tudjo
Olvass tovább…
Megtekintések: 32
Hozzászólások 2
Címkék szavak
SZERKESZTŐ

Töprengő dal

Poroszlay Gabriella publikálta: október 26, 2009, 21:53
Szeretném elmondani Neked, mennyire szeretlek. A világirodalomban erre gyönyörű versek születtek, idézhetnék belőlük számtalant én is - mégis keresem most a szavakat, mik csak Neked szólnak, csak belőlem fakadnak, csak az én szívem gyöngye mind - il
Olvass tovább…
Megtekintések: 39
Hozzászólások 5
Címkék
ALKOTÓ

Most már tudom

Joó Andrea publikálta: október 25, 2009, 17:19
Álmomban velem voltál,kezemet fogtad, szaladtunk a réten át,el akartam érni a pillangó szárnyát.- Hagyd repülni, neki ez az élet! -súgtad szelíden, én csak néztelek téged.Könnyű szellőérintéssel magadhoz öleltél,nem történt semmi, csak nagyon szerett
Olvass tovább…
Megtekintések: 29
Hozzászólások 0
Címkék
ALKOTÓ

A semmi - az semmi!

Joó Andrea publikálta: október 25, 2009, 10:23
Csak ülök és nézek a semmibe.- Azt meg hogy lehet? - kérdi kiscsibe.- Hát így...- mondom. Meresztem a szemem,közben nem gondolok semmire, sohasem.- Fura vagy! - szólal meg megint ő, -és a viselkedésed felettébb meglepő!- Miért lenne az? - nézek rá ér
Olvass tovább…
Megtekintések: 60
Hozzászólások 7
Címkék
SZERKESZTŐ

Ha majd megérkezel...

Poroszlay Gabriella publikálta: október 24, 2009, 13:00

Ha majd megérkezel -
s az út porától szádban már keserű vályogot köpült a nyál
- itt terített asztal vár, a vázában virág, és friss vízzel a pohár.
Ha majd megérkezel –
szakadt gúnyádat a székre letedd, s ne bánd, hogy elmúlt a nyár
– itt bent patto
Olvass tovább…
Megtekintések: 42
Hozzászólások 3
Címkék
ALAPÍTÓ

éned egén

Czinege László publikálta: október 24, 2009, 12:30, Líra


tétován fordulsz felém,
arcomra téved kezed -
derengő éned egén
pilledő pára lebeg,
madarak könnye szitál,
álmodó kérdés remeg -
hozzám feszülve riszál,
mellemen elszendereg.

szunnyadó vállad átölelem -
kábulatod elmúló tünet -
szemedben tágul a f
Olvass tovább…
ALKOTÓ

Édes csábítás

Joó Andrea publikálta: október 24, 2009, 12:30

csoki.jpg

Ajándékot kapott egy idősebb nénitől, időnként meglepi vele, köszönetképpen, hiába mondja, semmi szükség erre, mert nem fáradság kicserélni a vércukormérő elemeit. Általában ilyenkor az a válasz, hogy a gyerekeinek küldi, ők biztos szeretik a csokit.
Olvass tovább…
Megtekintések: 35
Hozzászólások 2
Címkék
ÖRÖKÖS TAG

Mozdulatok

Péter Erika publikálta: október 23, 2009, 9:30

Hajlok, felemelem a lehullott percet, a várandós hajnalt markomba kapom. Sarokba szorítom a lázadó estet, tenyeremben tartom gyűrött holnapom. Kezedre szitálom maradék időm.
Olvass tovább…
Megtekintések: 135
Hozzászólások 14
Címkék
ALKOTÓ

Kincseim

Joó Andrea publikálta: október 23, 2009, 9:00
Csak pár szó, egy röpke pillanat,mit őriz bennem egy rozsdás lakat,hogy el ne tűnjön a múló időben.Csak egy érintés, épp ujjhegynyi,pilleszárny rebbenése, alig érezni,mégsem sodorja el a szél.Csak egy lábnyom, mit a tegnap hagyott,hiába mossa hullám
Olvass tovább…
Megtekintések: 56
Hozzászólások 4
Címkék

Utolsó tevékenység

Legnépszerűbb beküldések

Témák címkék szerint

Havi archívum