Delíriumos álmok, széttaposott vágyak...
Tobzódó rongy-lelkek, nyegle gigerlik
osztják a csodát, aranyat, mézet,
míg az ügyeletes eskütevők, a soros esküt teszik.
Csak állok itt bambán, a valami
és a semmi közt félúton a csörtetés felett,
víg c
Olvasnivaló (7)
Sorrend
Kifulladva elhúzódott Aotól.
Letérdelt és néhány percig nézte a mozgó árnyakban tehetetlen, széttárt combú kedvesét.
Távolabb, a barlang sötét mélyében hallotta a többiek nyögését.
Lassan fölállt, hogy megnézze a kinti sötétséget.
Tűzlángocskák fut
Fogva tart a két szemed, bár meg sem születtél,
fogva tart, mint száz gyönyör, ha izzok tüzednél.
Messzi múltból tündökölsz, hol én sem éltem még,
te is csak egy álom vagy, édes szellemkép.
Semmi ködén követtél, hozzám köt hited;
jöhet nyár, vagy
‒ Kinyitotta a szemét!
Hallotta a női hangot, és egy nagy kékséget látott. Nem tudta, hogy mit, és nem értette, hogy miért mondta a nő, hogy a szemei nyitva vannak. Azelőtt csukva voltak? Hol volt most és miért?
Rengeteg kérdést akart feltenni, de
Medvegúz és Mumóka már harmadik napja keresték a krova hajtószárát. A műszakilag kevésbé orientáltak kedvéért: egy fémdobozban lévő szerszámkészlet racsnis tekerőjét, amivel a csavarokra illesztett dugókulcsokat lehet elforgatni.
Medvegúz tizenn
/Az örök Éva /
Győző vagy vesztes volt, zsibong csak az ész,
hamva sincs, emléke mégis izgató.
Almacsutkát rágcsál, hamiskásan néz,
kígyóbőrrel játszik, mire is való.
Önmagára lelve úrrá lesz a félsz,
ijedt szeme rebben, tükröt vizslató.
Itt
tegnap szomorú voltam vesztett | tegnap szerettük egymást egész
a Fradi álmos is lettem nem aludtam | délelőtt aztán elkísértél a bankba
egész délelőtt csak arra vágytam mikor | cigarettát vettél és beültünk valahova
gyújthatnék
