SZÉPIRODALOM

12

Második élete is adott új arcokat, mélyebb, érettebb barátságokat. Már nem mérték a szexük hosszúságát. Férfiak lettek s az ilyen játékokat szeretőjük langyos ágyában játszották.

Filozofikus barátságok voltak. Ismert egy “öreget.” Ebben az időbe

6

A kánikula. Mint most: nyáron. Harmadik élete legboldogabb korszaka alatt mindig nyár volt. Örökké sütött a nap, még az esős évszakban is. Jó fullasztó száraz meleg. Tekintete messze hordott a ház előtt. Bozót, mindenütt bozót. A kert előtt elny

1

Szemét kinyitotta, felébredt. Egy megszokás volt. Évek óta, néhány perccel az ébresztő csengetése elött szemei automatikusan kinyíltak. Kondicionált reflex.

Az ablak nyitva volt és hallotta a mada

Mint part a víznek, úgy simulok hozzád,
nálad ring minden hallgatásom,
ha nézel, bennem csillag támad,
reszket az éj, mint egy ittas álom.

Szemedben város, sötét, szomjas utcák,
hol lábad csókolja a kő hidegét,
de karomban tested lenyugszik,
s értünk ál

 
(Ez a "hőskoszakunkban" Földimnek írt sutkám napokon belül felnőtté válik. Ebből az apropóból és Tokio-sensei közelgő 68. szülinapjának előzeteseként osztom meg veletek.)

Ötven éves lettél – szóljon a vivát,
megiszunk ma minden szeszmentes piát,
c

Úgy tűnik, visszatértem...
Lelkesen lopom az életet,
intelligens gépek 
vesznek rólam jelet.

Fölöttem árbócrúdon
hintázik – láthatóan serény –
infúzióspalackból 
cseperész a remény.

Egy orvos érdeklődik
jó érzés ideát?
bírná már erővel

Még úgy maradnék itt veled,

part alatt, hol ring az árnyék,

léptet egymásra simítva,

ütemre, ütemet vált'nék.

Ha friss fényekkel táncolok,

nem tudok kijózanodni,

megégetett a csillagod,

lelkem tőled szívverésnyi.

fakult név

fagyott arc

csak a fal

amin túl

valaki lélegez

*

foltos kezem

üres

mégis

szorít

egy hangot

 nem mondtam ki

*

az ajtó nem kérdez

visszanéz

mint én

ha senki sincs

az vagyok

akit elfelejtettél

mielőtt találkoztunk

Sorompóként egy bambusz zárta le az utat, és megállásra kényszerített. Nyugtalan vagyok persze, pedig tudom, hogy nem banditák állítottak meg – csak majdnem.

Időnként ajánlatosabb valódi rablókkal találkozni, mert ők legalább tudják, hogy törvényen

93

— Vihar lesz, azt hiszem.

Fernandez 3 a távol sűrűsödő felhőket nézte a Csendes-óceán fölött. A reggeli nap melegítette a hátukat, és Lily szótlanul gondolataiba mélyedt.

— Ne féljen, ha megérkezik, elmegyünk — válaszolt Walraf.

Elkísérte Lily

A kínai horoszkóp szerint bivaly vagyok. Amikor ezt megtudtam, elsőre az fordult meg a fejemben, hogy lehettem volna valami kedvesebb is, nem pont bivaly. Aztán tovább hallgatva Mei elemzését rájöttem, hogy nem is olyan rossz, amit rám szabtak az égi

84

Carnavon és élettársa kaliforniai házukban voltak. Diego néhány szóval elmesélte, hogy miért jött Fernandez 3, majd egyenesen visszatértek hozzá, ahol látogatója nyugodtan várakozott. Meglepetten ugrott fel, amikor megjelentek a szobában.

— Nehéz

Furcsa álmom volt az éjjel,

eltűnt a földről a gyűlölet,

nem fizetett senki vérrel

és kivirágzott a szeretet.

Utcán kristályfény pompázott,

mindenkinek szívében öröm,

sok torok békét kiáltott,

és nem kapart tíz ujjal köröm.

Az ember nem lett fark

74

— Kételkedsz, miért?
Egyedül voltak Afrikában, ahová rajtuk kívül senki nem ment. Burjánzó természet takarta a várost a Tanganyika-tó partján, ahol mindenki számára ismeretlen rejtekhelyük volt. Az általuk karbantartott hegyoldali villa hatalmas

Vera az egyetemi éveinek vége felé járt, amikor az asztaltársaságához kerültem egy barátom invitálására. Orosz szakirányos volt, s mint a bölcsész hallgatók közül sokan, magán viselt minden jellemző jegyet amit tudni vélünk a „tarisznyás” diákok eg

– Doktor úr, sürgősen jöjjön! Nagy a baj! – ziháltam a készülékbe.

– Ember, mi történt? – kérdezte az ügyeletes IT-s szakember.

– A telefonom! A telefonom... beteg!

Néhány perc múlva már ott is állt a küszöbömön, laptop a hónalj alatt, vállán USB