Olvasnivaló (1298)
Sorrend
Reggel fél hatkor a bakter beordított a határőr őrs klubszobájába, ahol a sűrű füstben néhány katona kártyázott. Huszonegyest játszottak. Az asztalon maréknyi aprópénz, cigisdobozok, hamutartók – félig elnyomott csikkekkel –, kávéspoharak, kólásüveg
apa mi az, hogy vasárnap
hajnalban a pongrácon
kinn volt a trafik?
azért egyél rendesen!
fröcsögsz, szerte-szét
hullik a szádból a tojás.
kit zavar, hogy 80-nal mentél,
mikor senki nem volt az egész
utcában - teljesen hülyék?
nem teszem le a lejátszót!
tegnap
Lengén libben hajnalonta
tavasz-szellő bontott kontya.
Kertekből dús illat árad –
erkélyeken remény szárad.
Gellért-hegyen fut a reggel –
párát éget napmeleggel.
Fogyatkoznak háj-fellegek,
hurkáikból harmat csepeg.
Duna-parti házak sora:
Az én anyám virág volt a réten.
Szellő simította minden hajnalon.
Harmatban fürdött az illatos szélben.
Nap ölén nőtt fel, attól ragyogott.
Az én anyám virág volt a réten.
Bársonyos szirmán élet zümmögött.
Szivárványból szőtt színeket az éjnek,
a csillagfé
Csak lebegtünk, mint halak,
gyertyalángot ölelt minden gondolat.
Fogyott bő vacsoránk,
kinn esküvőt lestek – vagy minket talán –
az étterem akvárium ablakán.
Jött-ment a násznép, menyasszony, vőlegény,
benn múltidézés folyt, legénybúcsú - serény.
A
Nem hitted pedig mondtam,
hogy eljön az a holnap
mikor felállok és elmegyek.
Az ajtót se zárom,
míg utánam dobálod
az összes kínkeservedet.
A szó nem jön velem,
fülemben a neved
még sokáig bennem reked.
De nem kell a pánik,
nem hagyom sokáig
szenvedni a lelkeme
