Keresem,
megyek évtizednyi
csönddel bekerítve,
egyetlen csikóját
elveszített kanca,
istállót, lucernát
magam mögött hagyva
zabolátlanul,
keresem
parlagon, sziken,
s felhőbozontos égen,
meglátom
viharral küszködő
pitypang-hópihéken.
Megjegyzés: szépírások
Én kezdtem ki vele. Szóltam hozzá, Ő pedig, nem bánta. Egészen közel jött. Nem kéregetett, csak nézett. Aztán megszagolt, és én is megszagoltam. Sós tengerillata volt és sült halé. Meleg, barna szeme vidáman csillogott, örült nekem.
Megfeleztem vele
"Holnaptól leszek szomorú, holnaptól!
De ma örülni fogok!
Mire jó szomorúnak lenni, mire jó?
Miért fúj a gonosz szél?
Miért kell keseregnem ma a holnap miatt?
Talán a holnap világos, a holnap jó, talán holna
Holnap már tél oson
érzem az illatát,
holnap már nem köszön,
csak legyint egy nagykabát.
Holnap már titokban
bekukkant a másvilág.
Holnapra fagyos ködben
lehullanak a levelek,
ám ma még őszi fényben
találkozom teveled.
Ma még talán hál
Tintakék testén nyíló
Bíborhasadással
vérzett el az éj.
És csobbant a víz,
és vágott a szél,
s a kezem melegével védtelek.
Amikor szétnyílt a szád
a szemhéjam alól néztelek.
S mint sirály a vízre,
úgy hullottam rád,
mert csillagot véltem
felfedezni benned.
Mi
Szikkadó csendnek dűtöm a hátam,
réved a látás az erdő alatt –
ébredő fényben fölkel a vágyam,
kergeti körbe a büszke vadat.
Messze vidékről hangzik a dallam,
a szél hordja hangját réteken át –
távoli ének búj hozzám halkan,
s virágillatból terí
… Pali bácsi emlékére
Szürke felhő ölel körül,
fáj ez az ősz kívül-belül.
Készületlen tört rám, lopva,
nyárvégemet elorozva,
csillagtalan, sötét éjjel,
reggel köddel, nappal széllel.
Számlálom, mit mulasztottam,
míg a nyárból ősz lett gy
Együtt lenni vagy nem - az itt a kérdés.
Vajh akkor nemesb-é a lélek,
ha eltűri imádott kedvese
minden nyűgét, siránkozásait,
nemtörődömségét, önhitt önzését,
csinált féltékenységét, mellőzéseit?
Vagy harcba száll tenger fájdalma ellen,
s egy egyszerű KÉRD
Rohantam. Mindig rohanok.
Velem nem lehet sétálni, mert 3 percig bírom az andalgást, majd rákapcsolok, és onnantól kezdve csak lihegéssel tarkított csevegésre számíthat, aki hozzám szegődik.
Rohanásom a megszokott tempótól függetlenül is indokolt
...tudod, a Youtube-on még mindig Tom Waits-t
hallgatom...
a véremből sír fel az éj,
és lázas lesz köröttem minden apró-szellem,
amíg rekedt hangon énekel
a hitehagyott angyalok kara -
belül a bizsergés,
kívül a sötétség csendje -
égő tűszú
Az internet robbanásszerű gyorsasággal vált nélkülözhetetlen eszközünkké munkahelyünkön, beépült otthonainkba, és vált sokak szórakozásává is. Segítségével rendelünk repülő- és színházjegyet, keresünk munkát, tanulunk, ismerkedünk és levelezünk.
Tagadj meg, ha csókom
nem oly lágyan érinti meg
szépívű ajkad,
ahogy a hajnal csókja
suhan át az alvó virágokon,
lehörpintve róluk
a mézízű gyöngyharmatot.
Tagadj meg, ha kezem
nem oly puhán simítja végig
gazella testedet,
ahogy a hűs reggeli szellő
hullámzik
Újra Pest,
a szélesvásznú emlék,
felújított film,
s én – későn jött vendég
kapuk, hidak,
fák, tornyok alatt,
képzeletben ismét téged
láttalak;
a vár feletti
furcsa fellegen
felismertem arcod,
itt voltál velem,
galaktika szülte
új alakodat,
de a vad harangzaj
e
Sok-sok éve, egy napsütéses februári délelőttön láttam meg a napvilágot. Nagynénémet küldték a bábáért, tőle tudom, hogy míg szaladt a segítségért, álmélkodva észlelte, hogy úgy szikrázott azon a téli délelőttön a Nap, mintha a családommal örült vol
Oh Uram, hogy gyűlöllek téged!
Mert képedre teremtettél,
s rám mint tükörbe nézve,
elűzted magadtól – magadat.
Oh Uram, hogy gyűlöllek téged!
Mert nézve, hogy fejlődsz ki bennem,
megundorodván magadtól
folyton büntetsz Engem.
Oh Uram, hogy gyűlöllek téged
Jeleket róni szűz papírra,
vászonra álmodni színeket,
rideg kőbe lelket lehelni,
holt fából bontani életet.
Szeretni vésővel, ecsettel,
kínnal szülni meg gyermeket,
rábízni édes mostohára -
az alkotó csak ennyit tehet.
2009. 09. 15.
Feltűntél bennem
mint csillag
a végtelen égben.
Titkos fényekkel
rejtett csillogása
két szemed tüzének
egy pillantás alatt
- megigézett.
Kerestem, hogy miért
öröm látni téged,
mért vibrálnak bennem
lázas tüzű fények.
A végtelenből jöttél,
s bennem,
végtelenné le
Kint szeptemberi bágyadt napsütés, néhány krákogó varjú déli dala, és haldokló levelek illata utolsó üzenetként arról, hogy az élet szép.
Bent jómagam, az álmosító meleget élvezve a monitor előtt üldögélek tétlenül, a bőség zavarával küzdve.
Míg kat
Drága ifjak és ti vének
szóljon hozzátok ez ének.
Odette vagyok édes szajha
nyughatatlan,virgonc kanca.
Szerelmemet bőven mérem
fényes arany fizetségem.
Van szeretőm nem is három
kiknek kecses lábam tárom.
Gondolatim testek rabja
mocskos,mint a Szajna habja.
A
A szabadság elázott kürtőkalapján át süllyed az ország,
tovább vonulnak lám győztesen kastélyuk felé a farkascsordák:
felkoncolt birkák cefréznek be, s várják a szép tavaszt.
A város főterén övön aluli szökőkút áll, mint bálvány,
az aranyjárdán kartács
