Haragom vagy.

Virágzó tetemeket

körtefák vigyázzák

boldogan

s boldogtalan.

Eldobott csikk vagy

vagy csak szótlan ölelés:

a múlt repeszt,

mint idő korhadt fazekat,

s reáhull az esti, fázó

rozsdamaró akarat:

megtörtem magamat,

legyűrtem benned

fájó képzeteim,

s mé

Boszniai romok

Free fotó a netről

Nem tudom, más hogyan csinálja…, én főzés közben írok. Fejben. Készül a nyaralás utáni, első itthoni ebéd, családom kedvence a svábos krumplileves és az örök ifjú lecsó. Kezem automatikusan teszi a dolgát, konyhá

Született feleség Edina. Két kislányt nevel szinte luxus körülmények között. Mindenük megvan, ami pénzben mérhető.

Háromszintes ház a város szélén, ahol már a buszok sem járnak. Minek is járnának? Ott mindenkinek autója van. Nem is akármilyen!
A ház k

Miközben létigéink

fonákját panaszoltad,

a nincset tagadásnak vélők

a népet és hazát megtagadók

közé soroltak.

De te 36 fokos lázban

égtél, féltél

és dideregtél,

s minden szépet és jót

másoknak reméltél.

Ragyogó napot festettem az égre,
tavasznak álmodtam a végtelen őszt,
boszorkány-időm lejárt, tűzbe léptem,
s most égek egy máglyán - az Isten előtt

Fénykép: Gál Lajos

Mint mikor kar bújik

rég hordott kabátba,

s a kéz nem találja

még a zsebeket,

vagy idegen lakásban

riaszt fel az éjjel,

s villanykapcsolóért

matat tenyered,                         

úgy kutatod múltad,

súlyos útitáskád,

– egy poggyásznak

többen

A létra, amin le- és feljárunk, menny és pokol, kint és bent, Te és én között…

Bennünk van fogantatásunk óta. Elsőként materializálódott belőlünk, majd köré épült testünk temploma.

Tartást ad, vagy támaszt, mikor mire van szükségünk… Olykor egy egé

Úgy szeretnék végre egy átváltozást,

és esztelen érezni téged,

szagokat szívni magmnak rólad,

élnék csak néked, csak te belőled.

Melletted feküdni éjet,

levegőm ajkadról inni,

szemeddel látni a jövőt,

csak lenni, csak lenni,

s álmodást válladon keresni.

Aztán

Összebújnak a fák,

vihar közeleg,

jósfájások rúgkapálnak,

az ég megremeg,

felreped a mennybolt burka,

magzatvize

kifolyt szürke festék,

nedv nem maradt benne,

a Nap szétrobbant emlék,

eső táncol rajtam,

megbillen a Hold,

a táj akvarell,

mit gye

Cellatárs vagyok

Nincs mit mérni az

igazság oldalán, a valóság

árnyék-virágba nő.

Sorfalat állnak nekem

hóhér angyalok.

Parázs ágyad lakatlan

szigetén már nem vagyok

más, mi lehetnék.

Önmagamba kapaszkodom.

Röppen az érme,

ígér éltet, vagy halált.

… Nem Te pörgeted…

A dolgoknak mindig két oldala van. „Fej”, VAGY „írás”. A szerencsésebbeknek pedig, „fej” ÉS „írás”!

Hogy mi melyikkel találkozunk, az függ a szerencsétől, de függ attól is, hogy mel

Ma egy leszek

a madarakkal;

vén sas,

ki erejét

próbálva

átröpül még

két hegyen,

s egyszer sem

néz le a völgybe,

de a részvétlen szél

összeveri szárnyaim,

ingadozik a világ,

szédülök mint

kötéltáncos bohóc

rozsdásodó dróton,

míg Prométheusz-tes

Voltam boldog és fiatal,

voltam, ki tudja mit akar.

Voltam bolondos álmodozó,

és voltam az, ki elől elmegy a hajó...

Lennék fék a rohanókon,

hűs kéz lennék homlokodon.

Híd lehetnék partok között,

fénylő csillag felhők fölött.

Lennék béke, lennék a szél,

lenn